Az euró túlélheti a válságot, de a görög bajok nagyon nagyok

A brüsszeli pénzügyminisztereinek keddi találkozóján a résztvevők közül többen súlyosnak minősítették a helyzetet, és egyesek úgy vélték, fennáll a kockázata, hogy a válság más euróövezeti országokra is átterjed. Ilyen értelmű nyilatkozatot tett mások mellett Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse. Egyes források szerint a rendkívüli csúcsértekezletre még ebben a hónapban sor kerülhet. Hivatalosan nem erősítették meg azt a számos forrásból felbukkant értesülést, hogy a találkozót e héten pénteken tarthatják, és azon csak az euróövezeti államok vezetői vesznek majd részt.

Már Olaszország miatt is aggódni kell

Görögország megmentése olcsóbb. mint a bankoké

a Gazdasági Együttműködési Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára, Angel Gurría szerint létezik olyan megoldása a helyzetnek, amelyben nagyobb hangsúlyt kap a magánbefektetői részvétel, ám az Európai Központi Bank, az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és végső soron Görögország számára is elfogadható forgatókönyv szerint történik. "A görög államcsőd nem szükségszerű, az szükséges hogy a magánszektor is részt vegyen a megoldásban" - fogalmazott az OECD első embere.

A közgazdász hangsúlyozta a strukturális reformokban és a privatizációs folyamatban történő előrelépés fontosságát. Szerinte, annak érdekében, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a változások hatásának érvényesüléséhez, megfontolandó a görög adósság lejárati idejének meghosszabbítása. "Időre van szükség, hogy a likviditási problémák ne váljanak fizetőképességi problémává; ehhez valamennyi állampapír lejárati idejét meg kell hosszabbítani, nem csak a három vagy öt évesekét, mivel az csak a problémák elnyújtását eredményezné" - mondta Gurría. Az OECD főtitkára kiemelte: "ha az európai adófizetők segítenek Görögországnak, vagy bármilyen más államnak, akkor azt költségvetési támogatás útján kell tenniük, nem a hitelezőknek való fizetéssel".

Az euróövezeti országok pénzügyminiszterei kedd hajnalban az adósságválság enyhítésére, az átterjedés megakadályozásának biztosítására szolgáló intézkedéseket kilátásba helyező nyilatkozatot adtak ki, de ez nem nyugtatta meg a pénzügyi piacokat, amelyek immár nyíltan aggódnak amiatt, hogy a krízis hullámai az EU egyik legnagyobb tagállamát, Olaszországot is elérhetik. A tervezett intézkedések között szerepel az euróövezeti ideiglenes stabilitási mechanizmus "rugalmasságának és méretének" növelése, a bajba került országoknak szánt hitelek futamidejének meghosszabbítása, valamint a kamatlábak csökkentése is szükség esetén. Az eurózóna pénzügyminiszteri csoportját vezető luxemburgi kormányfő, Jean-Claude Juncker múlt éjjel kijelentette: "Úgy gondoljuk, hogy ezek az eszközök képesek megállítani az euróövezeten belüli terjedést."

Csőd is jöhet?

Egymásnak némiképp ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot arra vonatkozóan is, hogy engedne-e az EU egy részleges államcsődöt Görögország esetében. Egyes miniszterek szerint ez nem zárható ki, más nyilatkozók viszont azt hangoztatták, hogy ez nem fordulhat elő egyetlen euróövezeti országnál sem. Foglalkoztak a pénzügyminiszterek az uniós bankok helyzetének nemrég lezajlott értékelésével (stressz-teszt) is, amelynek eredményeit a közeljövőben hozzák nyilvánosságra. A nyilatkozó illetékesek szerint megállapodtak abban, hogy a kockázatosnak ítélt bankok esetében akár állami segítség árán is gondoskodni kell a kockázatok csökkentéséről, a megfelelő mértékű feltőkésítésről. A Frankfurter Allgemeine Zeitung keddi számában közölt írásában Martin Blessing, a Commerzbank vezérigazgatója felszólította a bankszektort 30 százalékos, a görög állampapírokon való veszteség leírásának elfogadására. A javaslatra reagálva Wolfgang Schäuble, német pénzügyminiszter úgy fogalmazott: ez csak egyike a javaslatoknak, amelyet üdvözölnek és, amely megfontolás alatt áll. A politikus az Európai Uniós pénzügyminiszterek brüsszeli találkozóját követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: nem lesz újabb görög mentőcsomag a szükséges magánbefektetői részvétel nélkül.

Európa nem lesz komoly tényező

Az európai és közel-keleti üzleti vezetők többsége (64 százaléka) egyetért abban, hogy Európa, mint a világ gazdasági és politikai szuperhatalma elérte csúcspontját, és jelentősége hanyatlani fog az elkövetkező években - derül ki a KPMG kutatásából, melyben több mint 1.500 vezérigazgató és pénzügyi vezető vett részt Európa és a Közel-Kelet 22 országából. A válaszadók kétharmada Európa jelenlegi gazdasági és politikai problémái ellenére úgy gondolja, hogy az euró 5 év múlva is a jelenlegi formájában fog létezni.

A frankba menekülnek: svájci frank-euró keresztárfolyam 2009-2011 (yahoo finance)

Európa üzleti és politikai vezetői jelenleg arra koncentrálnak, hogy felmérjék, milyen kihívásokkal kell szembenéznie Európának, mint gazdasági és politikai uniónak - ismerteti a KPMG közleménye. Mostanra már mindenki tudja, hogy a hitelválság az eurózóna periférikus gazdaságaiban nagyon súlyos, és az euró megtartása a szigorú gazdasági intézkedések mellett nagy reálbér- és árkiigazításokat kíván a versenyképesség visszaállítása és az államháztartás stabilizálása érdekében. A legtöbb felsővezető már észrevette annak realitását is, hogy a hatalom a fejlődő piacok felé tolódik el. "Ez nem feltétlenül jelent teljes kilátástalanságot Európa számára" - idézi a közlemény Jeremy Kayt, a KPMG működési stratégiákért felelős csoportjának partnerét. "A globális növekedés nem egy zéróösszegű játszma, és nincs ok arra, miért jönne ki Európa abszolút vesztesen ebből csak azért, mert más országoknak jobb növekedési kilátásaik vannak. A fejlődő országok gyors növekedése Európa növekedését is segítheti"- tette hozzá.

Még az alapok a legfontosabbak

"A válaszok nagyon jól tükrözik, hol vagyunk jelenleg a gazdasági körforgásban. A kutatásból kiderült, hogy nagyon sokan még mindig arra összpontosítanak, hogy az üzlet alapjai rendben legyenek. A tranzakciós aktivitások fókuszba kerüléséből arra lehet következtetni, hogy még mindig nehéz önerőből növekedni, ezért sokan a felvásárlásokban keresik a terjeszkedés lehetőségét" - mondta a közlemény szerint Jeremy Kay.

Magyarországon viszonylag kevés felsővezető töltötte ki a kérdőívet, így Mark Bownas, a KPMG helyettes ügyvezető partnere, a tanácsadói szolgáltatások vezetője szerint nehéz konklúziókat levonni a hazai helyzetről.

"Magyarországot egy évvel korábban érte el a válság, mint régiós társait, a vállalatok már több mint három éve működnek ebben a kihívásokkal teli környezetben. A legtöbb költségcsökkentő intézkedést már adoptálták, és megvannak az eszközeik a készpénz-menedzsment fejlesztésére is. A vállalatok elkezdtek az ügyfél-akvizícióra és a megtartási stratégiákra összpontosítani annak érdekében, hogy fenntartsák, vagy éppen növeljék piaci részesedésüket. Azon vállalatoknak, amelyek viszonylag stabil pozícióban vannak, lehetőségük adódhat stratégiai felvásárlásokra, főképp az olyan szektorokban, amelyek még konszolidációra szorulnak" - véli Mark Bownas a közlemény szerint.

Miért éppen most?

Ahogy Görögországról a fertőzés átterjedni látszik Olaszországra - az eurózóna egyik oszlopos tagjára - rég nem látott tolongás közepette kezdték el vásárolni a menekülő devizának tekintett svájci frankot, amely vételi hullám a frank/forint árfolyamot is szinte azonnal új csúcsra katapultálta. Mindez egyrészt azt is jelzi, hogy még közel sincsen beárazva minden kockázat az eurozóna adósságválságával kapcsolatban; ugyanakkor azt is mutatja, hogy a válság egy újabb, kritikusabb szintre lépett. Azt hogy miért pont most kezdték el látványosan kiszórni a befektetők az olaszkapcsolt eszközeiket inkább egy lélektani mozzanattal magyarázható.

A hatalmas olasz államadósság ugyanis érdemben nem változott az elmúlt hónapokban és Berlusconi a tervezett megszorításokkal kapcsolatban elhangzott kritikájának sem kellett volna feltétlen ekkora port kavarnia. A krízis ilyen mértékű elburjánzásának azonban az egyik oka lehet, hogy a válságkezelés kissé nehézkesen és viszonylag lassan zajlik, rengeteg megoldási javaslat verseng egymással. Néha kifejezetten nehezen látható, hogyan és mikor fog kialakulni egy egységes álláspont az érintettek között. Mindez történik olyan időkben, amikor az érdekelteknek egy „falanxba tömörülve”, szorosan egymás mellé felsorakozva kellene egy átütő erejű megoldási stratégiával előállni. Az idő azonban megállás nélkül ketyeg és minden végső megoldás nélkül eltelt nappal fokozódik a piacok érzékenysége. Hétfőn úgy tűnik, hogy ezen bizonytalanság vagy türelmetlenség miatt elpattant egy húr és olyan ország is érintetté vált az adósságválságban, amire már puszta mérete miatt is csak nagyon nehezen lehet egy új mentőcsomagot szabni.

Még Görögország esetében egyesek nem zárták ki a csőd valamilyen formájának a lehetőségét, addig Olaszország esetében egyszerűen nem létezik ilyen alternatíva. Ez ugyanis olyan viharokat gerjesztene a pénzpiacokon és a bankszektorban, amely rövid áttétel után könnyen derékba törné a 2009 márciusában elindult kilábalást. Így most a legfontosabb talán az lenne, hogy Olaszország minél gyorsabban egy hihető és egyben látványos tervvel rukkoljon elő, ami nem átmeneti megoldást kínál, hanem hosszú távon stabilizálja a helyzetet. - írja elemzésében Orosz Dániel, AXA csoport Magyarország, stratégiai elemzési igazgatója.