Sokkal jobban lehet adóoldalról támogatni az innovációt, az így nyújtható kedvezmények hatékonyabban hasznosulhatnak. Az Európai Unió tagországai - a magyar elnökség ideje alatt éppen egy február 24-én kezdődő kétnapos budapesti konferencián is több szempontból elemzik, értékelik, felülvizsgálják a kutatás-fejlesztési együttműködésüket, illetve a 2007-2013 közötti időszakban futó e tárgyú keretprogramot - változatlanul nemzeti ügyként kezelik az adót. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára - uniós relációban pedig a versenyképességi tanács elnöke - a Piac & Profit kérdésére válaszolva szögezte le, hogy az EU-ban ugyan egy munkaebéd erejéig valóban téma volt az adópolitika összehangolása, de semmilyen további érdemi lépés nem történt. Következésképp a tagállamok adópolitikai alapon összehangolt innovációs támogatásról sem konzultálnak a budapesti konferencián.
Maga a budapesti rendezvény kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy a kutatás-fejélesztési közös tevékenységet - a keretprogram 53 milliárd euróról szól - hatékonyabbá, ezáltal a tagországokat és magát az EU-t versenyképesebbé tegyék. Ennek a célnak a szellemében elemzik a 2014-ig tartó aktuális programot, illetve fogalmazzák meg a 2014 utáni közös stratégiai keretnek a körvonalait. Azt pedig részletezte is Cséfalvay Zoltán a február 22-én tartott tájékoztatóján, hogy a „Half-time - Highway" névre keresztelt konferencián meg fogják vitatni az uniós strukturális alapok és a keretprogram pénzügyi forrásai közötti szinergiák jobb kihasználhatóságának módját. Témának szánják az ipari szereplőknek - a kkv-knak - az aktívabb bevonását, részvételét a keretprogramba, s nem mellékesen szeretnék egyszerűsíteni a döntési, támogatási folyamatokat.
2007 és 2010 között - értékelte külön is az államtitkár - 4 ezer magyar pályázó közül 818 kapott támogatást a keretprogram büdzséjéből, s ez 34,6 milliárd forintnyi uniós szerepvállalásnak felel meg. Itt még nincs is probléma az uniós átlaghoz való viszonyunk tekintetében, de az egy főre jutó támogatás összegével már nem vagyunk ilyen jó pozícióban, mivel e mérce alapján az uniós átlag felével egyezik meg a 153,9 ezer euró. Ugyancsak elemzés tárgya volt, hogy a támogatott projektekben a magyar felsőoktatási intézmények - a Budapesti Műszaki Egyetemmel az élen - szerepelnek a legnagyobb arányban. A pályázati sikeresség szempontjából hazánk a 15., az elnyert támogatások nagyságát tekintve a 16. helyen áll.
Cséfalvay Zoltán kitért arra, hogy miért is kívánatos nagyobb sebességre kapcsolnia az EU-nak. Legfőképp a meglévő és inkább táguló, mint összeszűkülő szakadékok miatt, melyek egyike az Európa, illetve az USA, Japán, s most már több további ázsiai és dél-amerikai ország között tátong. Ugyancsak távolodni látszanak egymástól a régi és az új EU-s országok, s nő a távolság az ambíciók és a realitás között is. Az államháztartás stabilitása mellett a versenyképesség erősítése szolgálhat segítségül a fiskális problémák megoldásában is - üzent talán leginkább belföldi címzetteknek az államtitkár.
