A repülőgép-üzemanyagok esetében eltér az amerikai és az uniós szabályozás: az EU előírásai szerint a kerozin fagyállóságát legalább mínusz 47 fokig biztosítani kell, az Egyesült Államok mínusz 40 fokon jelölte meg ezt a határértéket.

Dan Jorgensen a Financial Times-interjúban kijelentette: nem zárja ki további stratégiai energiahordozó-készletek felszabadítását arra az esetre, ha helyzet „még komorabbá válik”.

Az energiaügyi EU-biztos nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni arról, hogy az uniós elemzések alapján mikor jönne el ennek az ideje, csak annyit mondott, hogy az EU nagyon komolyan veszi ezt a lehetőséget, és készen áll ennek a lépésnek a megtételére, ha ez szükségessé válik.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) márciusban rekordmennyiségű, 400 millió hordónyi stratégiai olajtartalékot szabadított fel, hogy ellensúlyozza az iráni konfliktus energiapiaci hatásait. A műveletben az Európai Unió tagországai is részt vettek.

Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa a Financial Times szombati kiadásában megjelent interjúban leszögezte ugyanakkor, hogy az EU nem készül annak a jogszabálynak a módosítására, amely az idei évtől megtiltja az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importját.

Dan Jorgensen úgy fogalmazott: az Egyesült Államokból és más partnerországokból származó LNG-import növelése elfogadható, mivel ezek a beszállítók „szabadpiaci körülmények között tevékenykednek”. (MTI)