Májusban Irán nyersolaj-exportja elérte az 1,8 millió hordót naponta. Összességében a világ olajtermelésének egyharmadát az Öböl-térségben termelik.
Ma a világ 10 országa 1,5 billió hordó bizonyított olajkészlettel rendelkezik.
Bár Venezuela vezeti a listát, a hiperinfláció és a Maduro-rezsimmel szembeni amerikai szankciók pusztítják az ország gazdaságát. Összességében a globális olajtermelés közel 14 százaléka szankcionált – elsősorban az OPEC+ országokban.
Venezuela világelső a bizonyított olajkészletek tekintetében, aminek kitermelése az 1920-as években kezdődött.
2024-ben az olajexport a kormányzati költségvetés 58 százalékát finanszírozta, de a termelés drámaian visszaesett. Ráadásul az ország a modern történelem egyik legsúlyosabb gazdasági visszaesésével néz szembe. 2013 óta az egy főre jutó GDP 68 százalékkal zuhant.
Ezzel szemben Szaúd-Arábia 2023-ban több mint 11 millió hordó nyersolajat termelt ki naponta, amivel csak Amerika előzi meg. A világ legalacsonyabb termelési költségeivel rendelkező Szaúd-Arábia a becslések szerint 35 dolláros hordónkénti olajár mellett is nullszaldós lesz.
A harmadik helyen Irán áll 209 milliárd hordó olajkészlettel, ezt követi Kanada 163 milliárddal.
Közel-keleti feszültségek
Az olajárak megugrottak Izrael Irán elleni támadását követően, meredeken estek viszont Irán amerikai katonai bázisok elleni válaszcsapását követően.
Fontos megjegyezni, hogy az olajárak változása nem zavarta az energiaáramlást. Ha azonban Irán lezárná a Hormuzi-szorost – a globális olajforgalom ötödének helyét – az árak az egekbe szökhetnének. Sok olajipari vezető valószínűtlennek tartja ezt a lépést. A szoros lezárása Irán egyik legerősebb alkualapját szüntetné meg – és ha egyszer felhasználták, nem lehet újra felhasználni.
