Nem is lyuk, hanem kráter van a költségvetésben
Távolról sem ennyire rózsásak a költségvetés kilátásai: jórészt az előző kormány adócsökkentései, kamattámogatásai, nyugdíjemelései és egyes egyszeri kifizetései miatt a 2026-os hiány a GDP 6,5-7 százalékát is meghaladhatja az OTP számításai szerint.
A bank elemzői arra számítanak, hogy az új kormány a nyár végéig pótköltségvetést nyújt be, illetve ősszel bemutat egy több évre előretekintő költségvetési és makrogazdasági pályát, ami bemutatja majd, hogy tervezi elérni a Tisza-kormány az euróbevezetési kritériumok teljesítését. A hiány csökkentését az új kormányzat az EU-s pénzek kiszabadításával, a kamatkiadások lefaragásával és a korrupció visszavágásával tervezi elérni.
A külső finanszírozási pozíció romlása már 2025 második felében elkezdődött, így a folyó fizetési mérleg többlete a GDP 2 százalékáról 1 százalékra mérséklődött. Idén a magasabb energiaárak tovább ronthatják az egyenleget, amely így egyensúlyban lehet, vagy akár mérsékelt deficitbe is átcsaphat. A bank elemzői hangsúlyozzák, hogy a jegybanki devizatartalékok május végére 61 milliárd euró fölé emelkedtek, ami 15-20 milliárd euróval haladja meg a minimálisan szükséges szintet. Ez pedig elegendő mozgásteret biztosít az MNB-nek, hogy külső sokkhelyzetek esetén menedzselni tudja az árfolyamot.
Az infláció év elején látott kedvező dinamikája arra utal, hogy nem realizálódtak a 11 százalékos minimálbér-emeléssel és a fogyasztásösztönző lépésekkel kapcsolatos kockázatok – olvasható a negyedéves Befektetési Stratégiában. Az áremelkedési ütem stabilizálásához nagyban hozzájárulhatott az erősebb forintárfolyam is. A közel-keleti háború közvetlen inflációs következményei a banki szakértők szerint elhanyagolhatók a rezsicsökkentés és az üzemanyagokra bevezetett védett ár miatt.
