Nagyobb átárazások a piaci szolgáltatásokon belül két területen, a telekommunikációs és a banki ágazatban voltak megfigyelhetők, ahol az előző évi inflációra hivatkozva emeltek árakat - mutatott rá jelezve, hogy figyelni fogják ezen szektorok átárazásait.

Hozzátette: a vállalatok egyre inkább arról számolnak be, hogy az infláció csökkenni fog, az Eurostat felmérése alapján az elmúlt fél évben markáns lefelé mutató trend bontakozott ki az összes fontos ágazat előretekintő várakozásában.

Arra is kitért, hogy az élelmiszerárak - amelyek nagymértékben hozzájárultak az infláció emelkedéséhez - a negyedik hónaptól kezdve folyamatosan csökkennek az országban, a termékek árában kezd megjelenni a globális nyersanyagárak csökkentő hatása. A régiós viszonylatban mért magyarországi inflációs többlet jó része az élelmiszerek árának a számlájára volt írható - tette hozzá.

Balatoni András aláhúzta, hogy a profit jelentős tényező az infláció emelkedésében, nemzetközi viszonylatban Magyarországon továbbra is messze a régió fölött alakul a cégek bruttó működési eredménye, az OECD elemzése szerint itt a legmagasabb a profit nominális emelkedése. A profitinfláció a következő időszakban is "velünk marad", ugyanakkor a belső kereslet csökkenése, illetve a kormányzati gazdaságpolitikán belül egyebek közt a versenypolitika intézkedései meg tudják törni, vissza tudják fordítani ezeket a folyamatokat - fűzte hozzá.

Az MNB igazgatója beszélt arról is, hogy a magyar gazdaságot a kettősség jellemzi: miközben a belső kereslethez kapcsolódó ágazatok teljesítménye szűkül, az export emelkedik; az infláció jelentősebb csökkenését követően az év második felétől élénkülhet a GDP.