Az MNB kedden már közzétette a jelentés főbb számait: a korábbi 15,0-19,5 százalékos sávról 16,5-18,5 százalékra módosította az idei éves szintű inflációs prognózisát, változatlanul hagyva 0-1,5 százalékos 2023-as GDP-növekedési előrejelzését.

A jelentés alapján az MNB jövőre 3,0-5,0 százalékról 3,5-5,5 százalékra emelte inflációs várakozását a márciusi előrejelzéséhez képest, és 3,5-4,5 százalékon hagyta növekedési előrejelzését.

A jelentés 2025-re változatlanul 2,5-3,5 százalékos inflációval, de a korábbi előrejelzésnél 0,5 bázisponttal alacsonyabb, 3,0-4,0 százalékos gazdasági növekedéssel számol.

Az igazgató felidézte, hogy Magyarországon a januári csúcsot követően indult csökkenésnek az infláció: májusban az áprilisi 24 százalékról 21,5 százalékra esett vissza a fogyasztói árindex, a maginfláció pedig 24,7 százalékról 22,7 százalékra.

Kiemelte, hogy ugyan éves szinten továbbra is a visegrádi országokhoz viszonyítva magasabb a magyarországi infláció, viszont három hónapos összevetésben már látható, hogy az ország inflációs többlete már eltűnt.

Egyre általánosabb, hogy nemcsak az árindexek, hanem az árak is mérséklődnek, ez a teljes fogyasztói kosár termékeinek 40 százalékánál következett be, jellemzően a külkereskedelmi termékforgalmat érintő cikkeknél, ugyanakkor a piaci szolgáltatásoknál továbbra sem jellemző a csökkentés, inkább az emelkedés - jegyezte meg.