Áprilisban 15,5 százalékos növekedést mutatott a bérdinamika, a vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 568 300 forint volt a teljes munkaidőben, a munkáltatók teljes körénél foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 391 700 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 578 ezer forint volt a hónapban, illetve a piaci folyamatokat jobban megragadó versenyszférai, vállalatokat magában foglaló területen 585 300 forint volt az átlagkereset a hónapban, 16.4 százalékos növekedés után.
Az adókedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 15,4 százalékkal nőtt, a nettó reálbérek pedig 6,9 százalékos csökkenést mutattak a hónapban, az erőteljes inflációs folyamatok látható nyomot hagynak a bérnövekedésen.
A bérdinamika – és az infláció - alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 16,9 százalék volt a hónapban az előző havi 15,7 százalék után, ismét gyorsulást mutatva – írta a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közölt adataira reagálva Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője.
Kilátások
Folytatódott az erőteljes bérnövekedési ütem a hazai munkaerőpiacon, és ismét lendületet vettek az alapfolyamatokat meghatározó rendszeres bérek is, miközben az átlagbér növekedési üteme némileg lassult, ami azt jelzi, hogy a bónuszfizetések gyengébben alakulhattak idén, mint a tavalyi év azonos időszakában.
A reálgazdasági környezet lassulásával illetve az erőteljes kamatemelésekkel párhuzamosan indokolható a folyamat, de teljes mértékben továbbra sem vethető el az ár-bér spirál jelensége, kiemelten, ha további évközi béremelések is megjelennek. A tavalyi 17.6 százalékos bérnövekedési ütem után így idén a 14 és 16 százalékos bérminimum emelkedések segítségével 15 százalékot elérhető lehet a bérnövekedési ütem, figyelembe véve a fegyverpénz technikai hatása miatt februárban stagnáló értéket mutató dinamikát.
