A február 10-i adatok alapján országos átlagban 9 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak, de a Debrecent is magában foglaló Észak-Alföld régióban 13 százalék, Budapesten pedig 12 százalékos volt a drágulás, és a fővárosban február elején a használt lakások átlagos négyzetméterára elérte az 1,17 millió forintot.

Az ingatlan értékének jelentős növekedése azt is jelenti, hogy a korábban megkötött lakásbiztosítási szerződésben szereplő biztosítási összeg már nem feltétlenül fedezi a megnövekedett értéket, így egy káresemény esetén a kifizetés is alacsonyabb lehet a szükségesnél. Vagyis szorult helyzetbe kerülhetnek azok a tulajdonosok, akiknek legnagyobb vagyontárgyunkban, az ingatlanukban, következik be váratlan káresemény, amit helyre kell állítani.

A helytelenül meghatározott biztosítási összeg azt eredményezheti, hogy egy káresemény esetén a biztosító nem a teljes kárt téríti meg. Például, ha a lakás ma 70 millió forintot ér, de a biztosítás csak 50 millió forintra szól, akkor egy tűz okozta teljes kár esetén csak 50 millió forintnyi kártérítést kap a tulajdonos. Egy jelzáloghitelhez kötelezően kötött lakásbiztosításnál ráadásul komolyabb kár esetén a biztosító előbb a bankot kártalanítja.

„A biztosítási összeg helyes beállítása nagyrészt az ügyfél érdeke és felelőssége. A biztosítók évente egyszer ugyan felülvizsgálják a szerződéseket az értékkövetés érdekében, de egy ingatlan valós újjáépítési költsége, illetve az ingóságok beszerzési ára nagyobb mértékben is emelkedhet, mint a biztosító által adott célcsoportra kalkulált átlagok. Ezért a szerződést rendszeresen, legalább évente egyszer érdemes és javasolt is minden biztosítással rendelkező ingatlantulajdonosnak felülvizsgálni, és a biztosítási összeget a piaci árakhoz igazítani. Amikor például élünk a különböző támogatott otthonfelújítási lehetőségekkel, akkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a bekövetkezett értéknövekedést lekövessük a biztosítási szerződésünkben” – mondta Korponai Levente, a money.hu vezetője.