Magyarországon a mindezidáig viszonylag olcsóbb bolti árakat a nyomott béreknek köszönhettük. Bár az utóbbi hónapok rendkívül magas inflációja ezt az elvet is némileg megdöntötte. Ahogy beszámoltunk róla Ausztriában már az alapélelmiszerek között is találtunk olyat, jelesül a burgonyát, ami kevesebbe került, mint Magyarországon.
Amennyiben a magyarországi minimálbérek felzárkóznak az európaihoz, akkor ez az emelkedés végigfut a teljes bérskálán. Ez pedig az összes magyar vállalkozást érinti, aminek költsége megjelenik az árakban. Vagyis elvileg a magyar termékek beszerzési ára szinte teljesen megegyezik majd az európai standardokkal. Itthon a fő problémát a világelső, 27 százalékos áfa jelenti majd, aminek eredményképpen a magyar boltok árai feltörhetnek az európai élvonalba.
Az Európai Parlamentben megszavazott elv szerint a minimálbérek konkrét meghatározása ugyan továbbra is tagállami hatáskörbe tartozik, de viszonyítási szempontokat kötelező lesz alkalmazni. A képviselők három viszonyítási elvet fogadtak el.
- Reálárakon vett áru- és szolgáltatáskosár.
- Bruttó mediánbér 60 százaléka.
- Bruttó átlagbér 50 százaléka.
Ez utóbbi júniusban 503 ezer forint volt, vagyis a minimálbérnek legkevesebb 250 ezer forintnak kell majd lennie Magyarországon. A jövő évi árrobbanást egyetlen apróság enyhítheti, hogy az európai minimálbér teljes bevezetésére valószínűleg két év alatt kerül sor. Ugyanakkor ez csak kicsi segítséget ad, hiszen a szakértők évente minimum 10 százalékos béremelkedést prognosztizálnak. Vagyis 2024-re 600 ezer forint lesz a bruttó átlagbér, azaz 2023-ban mégiscsak a 250 ezer forintos minimálbér elérése lenne célszerű ahhoz, hogy 2024-re elérjük a 300 ezret.
