A részleteket tekintve azt mondhatjuk, hogy a különböző főbb bolttípusok növekedési ütemei között nagymértékű eltérések mutatkoznak. A nem élelmiszer-jellegű üzletek forgalma az előző évi bázishoz viszonyítva messze kiemelkedett, 10,2 százalékos növekedést produkált. Az előző havi dinamikához képest csekély, 3,7 százalékos bővülést mutatott az üzemanyag-kiskereskedelmi forgalom, ugyanakkor mindez az üzemanyagárak növekedése mellett következett be – hívta fel a figyelmet Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerkesztőségünknek küldött kommentárjában.
Összességében tehát továbbra is az tapasztalható, hogy a munkaerőpiacon látott kedvező folyamatok (rekordalacsony munkanélküliség, két számjegyű bérnövekedés) segítik a fogyasztási hajlandóság és így a kiskereskedelmi forgalom növekedését. Ami az utolsó negyedévre vonatkozó GDP-növekedést illeti, önmagában a kiskereskedelmi adat (mind az októberi, mind a novemberi) bizakodásra ad okot, ugyanakkor a gyenge ipari teljesítmény csökkenti annak valószínűségét, hogy elérhető lesz 2017 egészében a 4 százalék vagy afeletti GDP-növekedés.
Gond lehet a hitelekből
Tartósan emelkedő pályán van a kiskereskedelem a lakossági fogyasztás bővülése, elsősorban a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet miatt. A hitelből való fogyasztás azonban hosszabb távon kockázatot jelenthet.
„A kiskereskedelmet a lakossági fogyasztás hajtja, ami részben a bérek emelkedésének köszönhető. A háztartások elsősorban tartós fogyasztási cikkekből vásárolnak többet, mint a korábbi években. Ez abból is látszik, hogy a kiskereskedelmen belül a tartós fogyasztási cikkeket magában foglaló nem élelmiszerek csoportjában bőven az átlag feletti, 8 százalékos volt a növekedés a múlt év első 11 hónapjában” – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A szakember hozzátette: 2017-ben 5 százalékos lehetett a forgalombővülés. 2018-ban folytatódhat a növekedés, szintén 5 százalék körüli emelkedésre van kilátás.
Németh Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban elsősorban a fizetésekből fogyasztottak a háztartások, a jövőben azonban kockázatot jelenthet, ha tartósan és jelentősen megnő a hitelből történő fogyasztás súlya a gazdaságban, mert ez egyensúlytalansághoz túlfűtöttséghez vezethet. „Fontos azonban, hogy most még nincsenek ilyen egyensúlyi problémák, azonban már halvány jelek utalnak arra, hogy a lakosság hajlandó inkább hitelből fogyasztani” – figyelmeztetett a szakember.
