2024 késő őszén – vélhetően az egyre bizonytalanabb gazdasági környezet miatt – némileg emelkedtek az áremelési várakozások. A legnagyobb mértékben a kereskedelemben, de a másik három szektorban kevésbé markánsan. 2025 első félévében viszont szinte folyamatosan csökkentek az áremelési szándékok. Az építőipar esetében a keresleti korlát meghatározóvá vált, az állami beruházások csúszása és törlése, a lakásépítés mélypontja és a felújítások visszaesése indokolja a korábbinál óvatosabb áremelési szándékokat. A kereskedelmi áremelési várakozások emelkedtek a legnagyobbat 2024-ben, így ezek csökkenése természetes korrekció, s emellett a kormányzati intézkedések is lefelé szorították a várakozásokat. Az üzleti szolgáltatások sem teljesítettek jól az első félévben, az áremelési szándékok mérséklődése itt sem meglepő. Az ipar termékeinek jelentős részét nem belföldön értékesíti, s a külpiaci kereslet elég hullámzó – ez hat az árképzési tervekre is.
Mi várható a közeljövőben?
2025 júniusában (a négy szektort együttesen vizsgálva) a cégek 17 százaléka készült a következő három hónapban áremelésre, 8 százalékuk viszont árcsökkentést tervezett. Az építőiparban az áremelésre és az árcsökkentésre készülők aránya egyaránt 14-14 százalék, azaz ebben a szektorban nem érezhető érdemi inflációs nyomás – alapvetően a kereslet korlátozottsága miatt. Az iparban ugyanez a két arány 13 százalék és 5 százalék, míg az üzleti szolgáltatások esetében 15 százalék és 6 százalék. Rossz hír a fogyasztók számára, hogy a kereskedelemben a legerősebb az áremelési szándék, itt a megkérdezettek 27 százaléka készült áremelésre és 8 százaléka árcsökkentésre. Ez nyilván nem véletlen: az árrésstop és a kereskedelmi különadó okozta veszteségeket kell csökkenteniük, miközben a beszállítók is folyamatosan árat emelnének.
