A kutatás azt vizsgálta, hogyan hatott a kormányzati intézkedések szigorúsága a napon belüli villamosenergia-felhasználási görbékre 23 EU-tagországban a Covid19-járvány ideje alatt. A kutatók – Berezvai Zombor (Budapesti Corvinus Egyetem), Hortay Olivér (BME) és Szőke Tamás (Budapesti Corvinus Egyetem) – által használt ökonometriai panelmodell a vírus európai megjelenésétől az oltási kampányok kezdetéig terjedő teljes időszakot lefedte.
A becslés figyelembe vette a korlátozások – például a kijárási tilalom, iskolabezárások – bevezetését, részleges feloldását, majd újbóli bevezetését is. Az elemzés alapján az uniós országok hasonló mintázatot mutattak, a kormányzati beavatkozások hasonló módon befolyásolták a terhelési görbéket az egyes tagállamokban.
A szigorúbb beavatkozások a reggeli és az esti csúcsértékeket jelentősen csökkentették, ami a terhelési görbék ellaposodását okozta. A bevezetett intézkedések ráadásul kölcsönösen felerősítették egymás hatását. A terhelési görbe ellaposodása erőteljesebb volt hétköznapokon, de a fogyasztás csökkenése nagyobb mértékű volt hétvégén. Ennek oka, hogy hétköznapokon csúcsidőben jelentősebben csökkent a fogyasztás, mint csúcsidőn kívül.
Összességében a teljes napi fogyasztás akár 9 százalékkal is csökkent. A lezárások óránként 1-9 százalék közötti csökkenést eredményeztek munkanapokon és 1-13 százalék közötti csökkenést hétvégéken. Az enyhe intézkedések áramfogyasztást csökkentő hatása nagyobb volt reggel és este (0,08 százalék-0,12 százalék) és gyengébb napközben. A közepes szintű szigorítások mellett viszonylag egyenletesen (0,04 százalék-0,10 százalék közötti mértékben) csökkent az áramfogyasztás.
