Az Intrum és a GKI Gazdaságkutató Zrt. által 2018 óta negyedévente megjelentetett Intrum fizetőképességi index a magyar lakosság fizetőképességét vizsgálja. Az index 5,7 százalékos növekedést produkált a második negyedévben és elérte a 12,63-as szintet, de így is elmaradt a korábbi növekedési ütemtől. A havi adatokat elemezve az index ugyan ingadozást mutatott, összességében azonban javult a magyar családok helyzete. Az idei év hátralévő részében viszont nem várható jelentős emelkedés, így továbbra is messze jár a 2019-ben beállított 40-es indexérték feletti csúcstól.
Hiába a növekedés
Magyarország gazdasági elszigetelődése és a külföldi befektetésekre nézve kedvezőtlen piaci környezet rövid távon várhatóan negatívan hat a háztartások fizetőképességére. Annak ellenére, hogy idén globálisan gazdasági fellendülés várható, hazánknak ez nem feltétlenül jelenti a nehézségek végét. Az elmúlt évek gazdaságpolitikája kimerítette a magyar gazdaság tartalékait, és ezt ellensúlyozva az állam jelenleg a kiadások visszafogására, valamint a költségvetési bevételek növelésére törekszik. Ezek azonban tovább fokozzák az inflációs nyomást, így további terheket róva a magyar háztartásokra. Például a költségvetési hiány csökkentésére kiszabott extra adókat a vállalatok a fogyasztókra hárítják, ezzel csökkentve a magyar háztartások fizetési képességét. Ezeken felül folytatódik a külföldi cégek felvásárlása is, így újra állami kézbe került többek között a Budapest Airport. Azonban ezek az akvizíciók bizonytalanná teszik a piaci környezetet a befektetők számára, és közvetetten lassítják a gazdasági fellendülést is.
