Az oktatási szektorban a zsarolóvírus támadások kiváltó okai hasonlóak voltak az összes szektorban tapasztaltakhoz. De lényegesen több volt a zsarolóprogram-támadások száma, amelyekben feltört hitelesítési adatok játszottak szerepet, mind a felsőoktatási, mind az alapszintű oktatási szervezetek esetében (37 százalék, illetve 36 százalék, szemben az ágazatközi átlag 29 százalékával).
A jelentés további fő megállapításai közé tartoznak:
• A felsőoktatási szervezetek elleni zsarolóvírus-támadások több mint háromnegyedéért (77 százalék) exploitok és feltört hitelesítő adatok feleltek; ezek a kiváltó okok az alapszintű oktatási szervezetek elleni támadások több mint kétharmadánál voltak jelen (65 százalék).
• A titkosítási arány nagyjából változatlan maradt a felsőoktatási szervezeteknél (2021: 74 százalék, szemben a 2022-es 73 százalékkal), de az elmúlt évben ez az arány 72 százalékról 81 százalékra nőtt az alapszintű oktatási szervezeteknél.
• A felsőoktatási szervezetek alacsonyabb arányról számoltak be biztonsági mentések használatáról, mint az ágazatközi átlag (63 százalék a 70 százalékkal szemben). Ez a harmadik legalacsonyabb arány a biztonsági mentések használata kapcsán az összes szektor közül. Az alap-és középfokú oktatási intézményekben viszont valamivel magasabb arányban használtak biztonsági másolatokat, mint a globális átlag (73 százalék).
