Adóátütemezési lépéseket javasol a kormányzatnak a KopintDatorg Rt., mivel a bevételkiesés ellensúlyozhatatlanul nagy lenne 2006-ban. Vagy az áfát, vagy a tb-járulék csökkentését - indítványozza a gazdaságelemző társaság vezérigazgató-helyettese, Palócz Éva - célszerű egy esztendővel későbbre halasztani. A július 7-én elkészült és most először kényszerűen önfinanszírozott konjunktúrajelentését bemutató Kopint-Datorg Rt. nem hiszi, hogy a jövőre 300 milliárdos bevételkiesből 100 milliárd forintnál többet sikerülhet a növekvő forgalom segítségével "letornázni".
Maga a konjunktúrajelentés egyben önigazolás is, hiszen az év elején már megjósolták a cég elemzői, hogy áprilistól az ipar fellendülést mutat majd, s ez - Ádám Zoltán tudományos főmunkatárs szerint - be is jött. Az év negyedik hónapja egyébként is a fordulat kezdetét jelentette, azóta erősödő dinamikát mérnek, illetve azzal számolnak, s az év végére a 3,6 százalékos növekedést teljesen bizonyosra vesznek. A tavalyi rekordok után az idén visszaesést jeleznek a mezőgazdaság számai, az ipar növekedése mutatható ki, a szolgáltatások szektora az előző évi szinten teljesít, az építőipar pozícióját az "egyéb építések", vagyis a sztrádák sorolják igen jó pozícióba. A növekvő munkanélküliség azzal együtt igaz, hogy növekszik a foglalkoztatottság, s csökken az inaktívak száma. Az export importot meghaladó és gyorsuló növekedése mérhető. Fontos és bíztató változása az utóbbi időszaknak, hogy a lakossági megtakarítási szokások változni látszanak, a háztartások nettó finanszírozási képessége ugyanis javult. Az elmúlt hónapok krónikája, hogy a forint árfolyama az alapkamat csökkenése dacára sem változott érdemben. A 246-247 forintos eurós szint tartósan megmaradt. Palócz Éva kommentárja szerint a befektetőknek kedvenc térsége Kelet-Európa, s számunkra is csak az nem mindegy, hogy a magas államháztartási hiány miatt megfordul-e "váratlanul" a befektetési tendencia.
Az idei első negyedévi 3,3 százalék növekedés a csatlakozott kelet-európai országok esetében még mindig jócskán több az EU-s és az eurózónás országok növekedési átlagánál. De jócskán kevesebb az egy évvel ezelőtt saját teljesítménynél. A felfelé való kiugrás az észtek javára írandó, a lefelé való kiugrás pedig a lengyeleknek fáj. Jellemző a térség országaira a magas beruházási ráta, bár a lengyelek itt is alul teljesítettek. Csaknem mindenütt növekvő arányú a piaci szolgáltatásokat jellemző adatsor, a közlekedés, a szállítás, a pénzügyi közvetítés eredményezte a kellemes változást. Prága folyó fizetési mérlegének első félévi számai többletet mutatnak. Bartha Attila tudományos főmunkatárs elemzése szerint a csatlakozott országok közül még a leggyengébb is 3,5 százalék feletti évvégi növekedést könyvelhet el.
Az eurózóna országai 1,2 százalékos, az EU-sok együttesen 1,4 százalékos növekedést tudhatnak maguk mögött, s Nagy Katalin tudományos főmunkatárs előrejelzése szerint 1,28 euró/dollár éves átlagot lehet kalkulálni. Az uniós stabilizációs és növekedési paktum az eurózónában egyre rosszabb átlagot, 2,9 százalékos GDP-arányos deficitet ér el ebben az évben. Németország, ahol változatlanul csökken a belső kereslet, egy jó történt azért: az előrehozott választások javuló hangulatot kölcsönöznek a lakosságnak, a gazdaságnak. A világnak viszont rossz hangulatot kölcsönöz az olaj, melynek az 1973-as reálára szintjét érte el a mostani piac, s már senki sem bízik a második félévi árcsökkenésben.
