Jelenleg három kistérségi tanácsadó hálózat működik, azonban az utóbbi időben a kormányzat áttekintette a rendszer működését és úgy döntött, hogy megváltoztatja azt - jelentette ki Dr. Juhász Annamária, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Országos Fejlesztési Irodájának vezetője, "A térségi hálózatok jövőjéről, a térségekben levő üzleti lehetőségekről" című dialógus során. Az ezzel kapcsolatos kormányrendelet már készen van, és várhatóan a közeljövőben el is fogadják azt.
A fő cél egy integrált kistérségi hálózat létrehozása lenne, ennek érdekében minden kistérségben csak egy koordinátor dolgozna. Kivételt képeznének ezalól a leghátrányosabb, illetve a kiemelt térségek, de a koordinátorok számát így is csaknem száz fővel csökkentenék. "Bár összeségében kevesebben dolgoznának ezen térségek jövőjéért, a minisztérium szerint a munkájukat hatékonyabban látnák el, mintha minden maradna a régiben" - emelte ki Juhász Annamária.
Az átalakítás szükségességével igen, annak mikéntjével viszont nem értett egyet Weidlich László, a Promei Kht. programigazgatója. Szerinte egy koordinátor elegendő kistérségenként, még egy ember kiküldése felesleges lenne. Inkább régiónként kellene létrehozni egy nyolc-tíz főből álló "tudásbázist", akik amellett, hogy hatékonyabb működést biztosítanának, megerősítenék a tanácsadói hálózatot is - állította a programigazgató. Válaszul Juhász Annamária elmondta, hogy a szakmai hátteret a Regionális Fejlesztési Ügynökségek fogják adni a jövőben.
Tisztább célok a jövőben
A térségi hálózatokra szükség van, ezért is törekszik a kormány arra, hogy ezek minél hatékonyabban működjenek - emelte ki Dr. Neupor Zsolt, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumon belül működő Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet igazgatója. A korábbiakhoz képest új elem lehet, hogy az eddigieknél világosabb feladatokat kapnak a tanácsadó hálózatok.
Ezek a szervezetek akkor tudják igazán ellátni a feladatukat a szakember szerint, ha megfelelnek a hozzáférés, az esélyegyenlőség és a hatékonyság elveinek. A hozzáférés alatt az uniós forrásokhoz való jutást értette Neupor Zsolt, mert ahhoz, hogy a helyi kezdeményezések megvalósulhassanak, szükség van a Brüsszelből érkező pénzekre.
Legalább ugyanilyen fontos az esélyegyenlőség, hogy ne csak a gazdag térségek tudjanak fejlődni, hanem ez a lehetőség nyitva álljon a hátrányos helyzetűek előtt. Végül, de nem utolsósorban a hatékonyság, ami a pontos mérhetőséget, elszámolhatóságot jelenti, amit szigorú ellenőrzésekkel biztosítanának.
Együttműködés és bizalom szükséges
Ehhez azonban szükség van a nagyfokú együttműködésre, arra, hogy a térségi szereplők rájöjjenek nem egymás ellen, hanem egymásért dolgozzanak - jelentette ki Neupor Zsolt. Az együttműködésnek más területre is ki kell terjednie szerinte, így szükség van arra is, hogy az önkormányzati, a civil és a vállalkozói szféra megtanuljon közös erőfeszítéseket tenni a jövő érdekében.
Ebben valamennyi felszólaló egyetértett, Bojta János, az AAM Vezető Informatikai Tanácsadó Zrt. vezető tanácsadója szerint a fókuszba az EMBERT kell helyezni. Az EMBERT, mint Első Magyar Bizalommal Együttműködő Rendszert kell elkezdeni működtetni, ennek mikéntjéről azonban még nincs világos elképzelés.
Ezzel kapcsolatban a gyöngyösi vidékfejlesztési iroda helyszínen lévő munkatársa elmondta, hogy ez nehéz feladat, rögös az út, ám meg lehet valósítani. Példaként a saját térségét említette, ahol a koordinációs iroda segítségével összeültek a térségi szereplők és a párbeszéd során közös fejlesztéseket határoztak el. Elindult tehát egyfajta partnerség, ami eddig nem volt meg és sokat segíthet, hogy a térség a fejlődés útjára lépjen.
Problémát okoz viszont Bojta János szerint, hogy túl sok a térségi szereplő, összesen 47 szervezet foglalkozik ezzel. Így gond, hogy gyakran nem tudni kihez kell fordulni az adott ügyben, illetve ezt megfordítva az is problémát okozhat, hogy egy ügyet több helyen lehet elintézni. Ide tartozik, hogy a fejlődést gátolja az is, hogy a térségben dolgozó szakemberek bizalmatlanok a többiekkel szemben, előfordul, hogy nem bíznak abban, hogy a másik meg tudja oldani az adott feladatot.
Jobb információáramlás
Az észszerűsítés és a racionalizálás ráfér a rendszerre, de a sikerhez a felek közötti kommunikáció erősítése is kell - ezt már Kováts Kornél, a Regionális Fejlesztési Operatív programok hálózati igazgatója mondta. Szerinte szükség van arra, hogy mindenki meghallgassa a másikat, mivel így lehet rájönni arra, hogy melyek azok a közös érdekek, amelyek mentén el lehet indulni. A helyben élők tudják igazán mire van szükségük, mi lehet a kitörési pont, így nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy ebben a témában is lehetőség legyen a társadalmi egyeztetésre.
Nemcsak a párbeszéd erősítése, hanem az uniós pályázatok felhasználóbarátabbá válása is deklarált kormányzati cél, ennek érdekében folyamatosan frissítik a pályázati oldalakat, sőt egy új funkcióként megjelent az is, hogy egy konkrét tenderrel kapcsolatos minden információ is könnyen elérhető lett.
Elmondása szerint a könyebb információáramlás érdekében az új pályázati információk RSS-en is elérhetőek a www.nfu.hu honlapon, tehát egy rendszer segítségével könnyen nyomon lehet követni, hogy melyek a legújabb változások, nem kell ezért naponta az egész honlapot átnézni. Ha pedig valaki így sem találja a szükséges adatokat, akkor nyugodtan forduljon a tanácsadókhoz - adott jótanácsot Kováts Kornél.
