Az EP-képviselő korábban azt tudakolta a Bizottságtól, hogy mit tehet az EU végrehajtó testülete, ha egy tagállam kormánya következetesen olyan gazdaságpolitikát folytat, amellyel beláthatatlan idővel kitolja az uniós csatlakozási szerződésben vállalt euróövezeti csatlakozást?
Olli Rehn válaszából kiderül, a vonatkozó szerződések nem rendelkeznek az euró bevezetésének ütemezéséről, és minden tagállamnak időt biztosítanak az euróövezethez való csatlakozáshoz szükséges előkészületek és kiigazítások megtételére. A gyakorlatban a tagállamok szabadon dönthetnek a konvergencia kritériumok teljesítéséhez vezető stratégiáról és annak ütemezéséről. "Ugyanakkor az euró bevezetésére vonatkozó kötelezettségvállalás érvényben marad és nem tehető semmissé" - figyelmeztet a biztos.
Rehn emlékeztet, hogy a 2012. májusi konvergenciajelentésben (itt olvashat róla bővebben) a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Magyarország nem teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, mivel az árstabilitásra, az államháztartásra, az árfolyam stabilitásra és a hosszú távú kamatlábakra vonatkozóan egyetlen kritériumot sem teljesített, és a magyar jogszabályok nem feleltek meg teljes egészében a Szerződés követelményeinek.
A biztos szerint a Bizottság nem kényszeríti a tagállamokat arra, hogy az euró bevezetése kapcsán egy bizonyos stratégiát kövessenek. Nem szabad azonban alábecsülni az euró középtávú politikai stabilizáló szerepét - érvel Rehn -, mert ha az euró bevezetésének elhalasztását a konvergenciapályáról való kisiklásnak és/vagy a strukturális reformok akadályának tekintik, az alááshatja a piaci bizalmat és árthat a gazdaságnak.