Kiderült, mennyivel emelték vagy tervezik emelni a bankok a díjaikat. Elvileg ijesztő mértékű, 17,6 százalékos díjemelésre is joguk lett volna az idén, ennyi volt ugyanis tavaly az átlagos infláció. A bankok lakossági számlacsomagjaira szigorú szabályok vonatkoznak, nem emelhetik szabadon az áraikat, minden áremelést meg kell indokolniuk, és a fogyasztók számára előnytelen változásokat a bevezetés előtt 60 nappal be kell jelenteniük. Az előző évi átlagos inflációt viszont eddig rendszerint érvényesítették a díjemeléseikben, az idén azonban a többségük visszafogta magát. 

Az OTP nyitotta a sort, amely már februárban bejelentette, hogy márciustól változnak a díjai, ám a digitális szolgáltatások díját csupán egyszámjegyű mértékben, 9,9 százalékkal emeli meg. Több más szolgáltatás, így a bankkártyák éves díja vagy a készpénzfelvétel és a fióki tranzakciók ára viszont 17,6 százalékkal nőtt. Emellett az OTP-nél is ingyenes maradt több szolgáltatás, például a Junior diákszámlás ügyfelek többnyire díjmentesen bankolhatnak, és arra is van lehetőség, hogy a 20 ezer forint alatti utalások ingyenesek legyenek. 

Sok az ingyenes szolgáltatás, kisebb az áremelkedés

A Bank360 összeállítása szerint a legtöbb bank áprilisban változtatott a díjain. Köztük a CIB Bank is, amely közleményben tudatta az ügyfelekkel, hogy nem él a teljes inflációkövető áremelés lehetőségével a lakossági bankszámláknál. Az ügyfelek több mint felét nem érinti a bankszámlavezetési díjak emelkedése, miközben a legfontosabb napi tranzakcióknál tíz százalék alatti mértékben nőttek a díjak április 1-től.