A lakáspiaci ármélypontot jelentő 2013-as év óta közel megnégyszereződött az átlagos négyzetméterár Budapesten, a NAV forgalmi adatai szerint az akkori 234 ezer forintról 2022-re 871 ezerre nőtt. A legdrágábbak klubját ma is ugyanaz a négy kerület alkotja (I., II., V., XII.), de míg tíz éve elegendő volt a 300 ezer forintot meghaladó négyzetméterár a listavezetéshez, addig ma már egymillió forint feletti átlagos árszint szükséges az élmezőnybe jutáshoz. Közöttük a sorrend is változott, a korábban vezető II. kerület hátrébb szorult, és a pesti Belváros állt az élre. Az V. kerület 1,265 milliós négyzetméterára jelentős előnyt mutat, több mint tíz százalékkal magasabb, mint az őt közvetlenül követő Budavár, azaz az I. kerület jellemző tarifája.
A mezőnyben megfigyelhető bizonyos tömörödés: míg a drágább Buda kerületeinek átlagos árnövekedése 266 százalékos volt, addig ez a pesti oldalon elérte a 284 százalékot, ám az árpaletta szélei így sem kerültek közelebb egymáshoz. 2013-ban a legolcsóbb kerület (XXI.) átlagára a fővárosi átlagnak csupán 65 százaléka volt, míg a legdrágábbé (II.) annak a 143 százaléka. 2022-ben szinte azonosak voltak a szélsőértékek: a XXIII. kerületben 65 százalékos, míg a V. kerületben 145 százalékos volt a relatív árszint.
Az egyes kerületek átlagos négyzetméteráraiból kialakuló rangsorban kevés volt az elmozdulás, a legtöbben legfeljebb 1-2 pozíciót léptek előre vagy csúsztak hátra. A legnagyobb nyertes egy északkeleti peremkerület, a XV. lett, amely tíz év alatt 6 helyet javított, ezzel az utolsó előtti helyről feljött a középmezőny 16. helyére. Három pozíciót tudott nyerni a X. kerület, amely így 18. lett, valamint a III. és a VII., melyek így a 9. és a 10. helyre léptek előre. Velük együtt érdemes említeni még északról Újpestet és délről Csepelt. Bár a IV. kerület csak egy pozíciót javítva a 15. helyen végzett, de az árnövekedése arányát tekintve dobogós a maga 319 százalékával.
