Az államháztartás hiánya 2005-ben ezer milliárd forintot tett ki, sőt a legfrissebb adatok szerint még kevesebbet, 984,4 milliárdot. A prognózisban 1022 milliárddal kalkulált a fiskális tárca, sőt a nyár végefelé ennél is nagyobb éves deficitnek volt realitása az elemzők szerint. A pénzügyminiszter január 5-én, a koraesti órákban azonban tényként közölhette a nyilvánossággal, hogy a növekedés 2005-ben elérte a 4 százalékot, az infláció alatta marad a 4 százaléknak, vélhetően 3,6 százalék a valós érték. Veres János további számokkal is igyekezett azt illusztrálni, hogy a gazdaság teljesítménye kedvezően alakult az év végére, a reálkereset 5-6 százalék körüli, a fizetési mérleg hiánya a GDP 8,2 százaléka, a külső finanszírozás igénye a GDP 7,7 százaléka. Az export 10 százalékos bővülését mérték, a beruházásoknál pedig 8 százalék a növekmény. A működőtőke beáramlása eléri a 4 milliárd eurót.
Az 1022 milliárdos pénzforgalmi hiánynál kedvezőbb adatról már pár hónappal ezelőtt is jóslatok hangzottak el a fiskális tárcánál, s miniszter a mostani tájékoztatóján már szinte tényszámként közölte a "csak" 984 milliárd forintos deficitet. Az európai uniós norma szerinti, eredményszemléletű hiányszámításnál is a sokáig vélelmezett 6,1 százaléknál alacsonyabb adat lesz a végleges. Veres János a pénzforgalmi hiányra vonatkozóan megállapította, hogy az a GDP 4,4 százalékát tette ki, a feltételezett 4,6 százalékkal szemben. Magyarország adóssága a GDP arányában 58 százalék alatt maradt, holott ennél jóval magasabb értékeket vélelmeztek az elemzők. A miniszteri végső kommentár pedig: a magyar gazdaság valamennyi makró mutatója jól teljesült, avagy jobb lett, mint ahogy várták, azaz kézben tartott költségvetése volt az országnak.
A fiskális tárca vezetője elismerte, hogy a 2004-ben elfogadott 2005-ös költségvetés bevételei rendre nem teljesültek, ugyanakkor a nyáron minden adatot korrigált a kormányzat, tekintettel arra, hogy a költségvetési törvényben nem megfelelő bázison számoltak. A korrigált adótervek azonban rendre teljesültek, több áfa folyt be, a társasági adónál elenyésző mértékben fizettek be kevesebbet, a személyi jövedelemadó 10-20 milliárddal teljesült túl, a társadalombiztosítási tételek a módosított program szerint alakultak.
Ezúttal is szóba került a repülőtérre befolyt pénz felhasználásának a módja. A miniszter és Kovács Álmos helyettes államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan jellegű hitelek visszafizetését hajtotta végre a pénzügyi kormányzat a jegybank indítványának megfelelően, amilyeneknek a terhe nagyobb, mint amilyen teherrel pénzt lehet fölvenni jelenleg a pénzpiacon. A visszafizetési technika hátterében pedig egy 1995-ös lépéssorozat áll, az, hogy az MNB könyveiben lévő, az állam számára fölvett hitelek adósságai átkerültek az állam könyvébe. Ebből következően a japán hitellel azonos mértékű tartozása van a kormánynak az MNB felé. A jegybank pedig tudta növelni a devizatartalékait úgy, hogy nem nőtt az úgynevezett sterilizációs állomány. Ez egy speciális technika, segítségével nőttek a tartalékok, s elérik a 16 milliárd eurót, miközben az MNB eredményei is javultak. A reptérért befolyt pénz ilyetén módon került felhasználásra, törlesztésre, mégpedig a jegybank tanácsának megfelelően.
