A január-márciusi mélypont után következő három hónapban valamelyest nőtt a használatba vett új otthonok száma (2,8 ezer → 3,2 ezer) a KSH vonatkozó összefoglalója szerint. Az év első felében átadott 6.027 lakás összességében azonban 18 százalékkal kevesebb, mint az ágazat egy esztendővel korábbi eredménye, s olyan szerény teljesítmény, amelynél gyengébbet legutóbb 2017 elején láthattunk. Hosszabb időt tekintve is csekély az idei termés: az utolsó tíz év január-júniusaiban ugyanis átlagosan 6.274 új lakás vált beköltözhetővé Magyarországon.
Fotó: Depositphotos
A mostani gyengülés egyelőre Budapestet érintette legkevésbé, ahol „csak” 8,3 százalékos az esés. Ezzel szemben a megyei jogú városokban 20, a kisebbekben 27, míg a községekben 19 százalékkal csökkent egy év alatt az első lakóikra váró otthonok száma. Az is megfigyelhető volt, hogy az egyes régiók teljesítményét döntően befolyásolhatták egy-egy szűkebb terület fejlesztései. Például a fővárosban az új otthonok majd' fele (46 százalék) egyetlen kerületben, Újbudán épült meg. A Dél-Alföldön pedig, ahol a régiók közül egyedüliként regisztráltak növekedést (+15 százalék) az előző év hasonló időszakához viszonyítva, a Kecskeméten megélénkülő lakásépítések bizonyultak meghatározónak.
Az idén befejezett lakások statisztikája azt is mutatja, hogy az építők elbizonytalanodása inkább a vállalkozókat érintette, míg a magánszemélyek szerepvállalásának aránya változatlan maradt az előző évihez képest, addig az előbbieké némileg csökkent (62 → 60 százalék). Hasonlóan csekély elmozdulás látszik az értékesítési céllal (60 → 59 százalék), illetve a saját használatra (37 → 38 százalék) épített lakások arányában. Az eleve bérbeadásra szántak részaránya továbbra is minimális volt (2,7 százalék), bár a 2023. évihez képest valamelyest növekedett.
