A globális járműipar megatrendje napjainkban az elektromos hajtáslánc térnyerése, amelynek egyik legfontosabb eleme az akkumulátor. A McKinsey előrejelzése szerint 2030-ra tízszeresére nő az akkumulátorgyártás a világon, évente meghaladja majd a 400 milliárd dolláros forgalmat, és ennek kilencven százaléka mobilitáshoz kötődik. A tanácsadó cég szerint a kereslet növekedését nem tudja követni a kínálat, így a chiphiányhoz hasonló helyzetre számítanak. Ez pedig azt jelenti, hogy az akkumulátorgyártás egyre inkább stratégiai területté válik.
A szektort a távol-keleti cégek uralják: a tíz legnagyobb lítiumion-akkumulátort gyártó cég ázsiai. Az elektromos járművekbe gyártott akkumulátorok piacának 56 százalékát fedik le a kínai cégek, 26 százalékát a koreaiak, 10 százalékát a japánok. A legnagyobb szereplő, a kínai CATL (Contemporary Amperex Technology) egyedül kihasítja a világpiac harmadát, kiszolgálva a Teslát, a Peugeot-t, a Hyundai-t, a Hondát, a BMW-t, a Toyotát, a Volkswagent és a Volvót, valamint a kínai autógyártókat.
A kínai dominancia kialakulását a pekingi kormányzat politikája is segítette. Az elmúlt évtizedben majdnem 15 milliárd dollár közvetlen támogatást juttattak az ágazatnak, ezen felül pedig adókönnyítéseket is adtak. A kínai cégek által épített értékláncok nagy előnye, hogy bőségesen állnak rendelkezésükre az akkumulátorgyártáshoz elengedhetetlen fémek. Kínai bányavállalatok időben fektettek be olyan cégekbe, amelyek Dél-Amerikában, Afrikában és Ausztráliában bírnak koncessziókkal. A lítiumion-akkumulátorokhoz szükséges finomított kobaltnak például a 85 százalékát adják kínai cégek. A bányászati jogok megszerzése mellett a technológiai verseny is nagy, és ebben a CATL az egyik élenjáró.