A tárcavezető a hajdúsági városban tartott rendezvényen mérföldkőnek nevezte a telekre vonatkozóan most aláírt adásvételi szerződést, mondván, hogy ez a projekt első, jogi kötőerővel rendelkező megállapodása.

Barcsa Lajos alpolgármester, Csen Csün-vej nemzetközi üzletfejlesztésért felelõs vezérigazgató és Kocsik-Marossy Virág ügyvezetõ igazgató (elöl b-j) aláírja a CATL vállalat és Debrecen város közötti megállapodást (Fotó: MTI/Vajda János)

Arról számolt be, hogy a világ legnagyobb akkumulátorgyártója hatalmas nemzetközi verseny nyomán, két és fél év tárgyalás után választotta hazánkat második európai üzeme felépítésére. Kiemelte, hogy ez nem csak hazai léptékben számít óriási összegnek, az elmúlt tíz év öt legnagyobb zöldmezős beruházása közé tartozik Európában. "Ezzel Kína és Németország után mi leszünk a harmadik ország a világon, ahol CATL gyáregységgel rendelkezik." Majd hozzátette, hogy a projekthez állami támogatást is nyújtanak, amelynek részleteit később, az Európai Bizottságnál induló notifikációs folyamat lezárását követően hozzák majd nyilvánosságra. Továbbá aláhúzta, hogy Németországon és Kínán kívül egyedül Magyarországon van jelen gyártóbázissal mindhárom nagy német prémium autómárka, az Audi, a BMW és a Mercedes, amelyek fontos szerepet szánnak hazánknak elektromobilitási stratégiájukban, így sietni kell a tervek szerint 2025-ig tartó építkezéssel, mert nagy a kereslet az akkumulátorokra. Szijjártó Péter közölte, hogy a jelenlegi európai helyzet ráadásul még különlegesebb jelentőséget ad az alkalomnak, miután korábban talán soha nem állt a világgazdaság ilyen rövid idő alatt kétszer is a feje tetejére, mint most a koronavírus-járvánnyal és az ukrajnai háborúval. "Az energiaárak irracionális magasságba szabadultak el, az infláció az európai országok döntő többségében kétszámjegyűvé válik, az európai gazdaság egyértelműen recesszióba fordult és világméretű élelmiszerellátási válsággal is szembenállunk" - mutatott rá. Szavai szerint "egyértelmű bizonyítványt állít ki" a magyar gazdaságpolitika teljesítményéről, hogy éppen a világgazdaság ezen két "fekete évében", tavaly és idén jelenthették be a valaha volt két legnagyobb beruházást. Leszögezte: ezek mutatják, hogy sem a háború, sem a járvány nem tudta megtörni a világgazdaságban zajló két alapvető folyamatot, az autóipari forradalmat és a keleti vállalatok egyre radikálisabb globális térnyerését. "Mi mindkét folyamatot felismertük, mindkét folyamatra helyesen reagáltunk" - mondta. Emlékeztetett rá, hogy a magyar autóipar teljesítménye 2010 óta két és félszeresére nőtt, termelési értéke 2021-ben megközelítette a 9500 milliárd forintot. A miniszter úgy vélekedett, hogy a keleti nyitás a támadások ellenére sikeresnek bizonyult. "Világossá tettük, hogy mondvacsinált okok miatt egyetlen nemzet vállalatait sem vagyunk hajlandóak kitiltani. A kölcsönös tisztelet talajára helyeztük külpolitikánk egészét és kapcsolatainkat a tőlünk keletre eső világgal" - jelentette ki. "Teljes mértékben tisztában vagyunk azzal, hogy párhuzamosan azzal, hogy mi itt ünneplünk, azok, akik minket a keleti kapcsolatokért szoktak támadni, most súlyosan irigykednek" - tette hozzá. Ennek kapcsán üdvözölte, hogy a beruházás segíteni fog abban, hogy hazánk az elmúlt évek kríziseihez hasonlóan ebből a válságból is megerősödve kerüljön ki. Végül a magyar-kínai kapcsolatokat méltatta, kitérve arra, hogy tavaly rekordot döntött, 11 százalékos növekedéssel akkor először 12 milliárd dollár fölé emelkedett a kétoldalú kereskedelmi forgalom volumene, és a bővülés mértéke az idei első fél évben is 7 százalékos volt. "Magyarország nagyon-nagyon sokat profitál a Kínai Népköztársasággal fenntartott pragmatikus, kölcsönös tiszteletre alapuló, külső befolyásoktól mentesített együttműködésből" - húzta alá. (MTI)