Sem temetni, sem felértékelni nem bölcs a magyar gazdaságot versenyképessége miatt - vonható le a következtetés a GKI Gazdaságkutató ZRt.-nek - a Microsoft támogatásával készült - viszonylag új indexe alapján. Vértes András GKI-elnök - bemutatva ennek, illetve az üzleti környezeti indexnek a legújabb adatsorát, arra a következtetésre jutott, hogy 2000 óta a magyar, a cseh, a lengyel, a szlovák és a szlovén a szubjektív, illetve objektív elemeket egyaránt tartalmazó versenyképességi számítás mindenképpen Szlovákia kiemelkedő teljesítményére hívja fel a figyelmet, ugyanakkor semmivel sem marad el Magyarország a többi állam ebbéli adataival összemérve. Vértes szerint a honi - elsődlegesen ipari - termelékenységnek a javulása húzta igazán a magyar VEX-et.
A versenyképességi index - VEX - az értékelt államok nemzetközi versenyképességét alakító három tényezőjét tartalmazza, most már súlyozottan is. A makrogazdasági teljesítmény, a munkatermelékenység és az úgynevezett relatív költség-versenyképesség az a három tényező, amelyből az első kettőnek lényegi szerepe van az értékek kiszámítása során.
A GKI a múlt év harmadik negyedévét tudta összegezni a rendelkezésre álló adatok alapján. A makrogazdasági teljesítmény - állítják a szakértők - Csehországban és hazánkban szerényen, a többi országban dinamikusan, Szlovákiában kiugró mértékben javult. A magyarázat az élénk európai konjunktúra, s Magyarország kivételével a dinamizálódó belső kereslet. A termelékenység 2006 harmadik negyedévében is - amint a megelőző hónapokban, években - Szlovákiában és hazánkban alakult a legkedvezőbben. Ugyan a helyi valuta az euróhoz képest 2006 harmadik negyedévében egyedül Magyarországon gyöngült, a többi országban lényegében változatlan maradt, mégis - Szlovénia kivételével - valamennyi országban reálfelértékelődés ment végbe. Az index készítői szerint ez azzal függ össze, hogy az érintett országokban mindenhol felgyorsult a bérköltség növekedése, illetve az infláció, vagy mindkettő. Szlovénia kivételével tehát a költség-versenyképesség mindenütt romlott.
A környezeti index mérése is újdonság még a GKI-nál. Az ÜX azonban csak hazai adatok elemzése, s főleg arról ad képet, hogyan érzik magukat a vállalkozások, azok közül is a kicsik, közepesek és nagyok. A gazdasági tér minőségét, a versenyképesség alakításában betöltött szerepét - mely lehet pozitív és negatív is - "láttatja" számszerűsített formában.
A gazdasági környezetnek, az állami szabályozásnak, a gazdálkodásba bevont tőke árának - az elvárt hozamnak - az üzleti infrastruktúra fejlettségének a részindexeiből áll össze egyetlen számmá az ÜX. A negyedik negyedévben - fejezi ki az ÜX - szerény romlás következett be, pontosabban a négyből egy tényező javult, a többi cseppet romlott. A javulás - kommentálja adatait a GKI - az üzleti környezet megítélésében következett be. Az állami magatartás kiszámíthatatlanságának megítélése - ennek említési gyakorisága - ugyanis nőtt a negyedik negyedévben, de a második negyedévi csúcs alatt maradt. A referencia hozam, azaz az egyéves lejáratú állampapír hozama októberig szerényen nőtt, majd szolidan csökkent és végeredményben a negyedik negyedévi átlagkamat kicsit magasabb lett a harmadik negyedévinél. Az üzleti infrastruktúra - melyet a GKI gépkocsieladásokban, az e-gazdaság indexében mér és számít ki - szintén romlott. Amúgy pedig általános érvényű ÜX-megállapítás, hogy az idén is, illetve 2003-ban is kimutatható a választások ígéreteinek a lereagálása, ha tetszik: egyfajta észhez térés.
