2. A skála másik végén azok az országok vannak, amelyek kifejezetten gazdaságélénkítési és gazdagságfejlesztési céllal határoznak meg befektető-csábítási programokat. Ezekben a tartózkodási engedély megszerzésének sokszor nincsenek is előre meghatározott, egzakt feltételei, az adott ország diszkrecionális jogán múlik a kedvezmény megadása. Ebbe a kategóriába tartozik pl. Franciaország, Németország vagy Ausztria.
3. A két szélsőség között pedig számos, közbenső rendszer van, amelyek ugyan nem elégednek meg egy passzív befektetéssel, de egy többé-kevésbé objektív feltételrendszerrel és a befektetésen túli egyéb kritériumok előírásával határozzák meg a huzamos tartózkodás feltételeit.
Az egyes országok elhelyezkedését a fenti skálán az alábbi ábra szemlélteti:
Mibe és mennyit?
Az egyes Golden Visa-rendszerek versenyképességét nagymértékben befolyásolja, hogy milyen jellegű és mekkora befektetés megvalósításával tud valaki tartózkodási engedélyhez, vagy állampolgársághoz hozzájutni. A befektetés összege szempontjából a legkedvezőbb feltételrendszert Litvánia nyújtja, ahol akár már 14 000 EUR befektetésével is hozzájuthat az unión kívüli állampolgár a tartózkodási engedélyhez – azonban itt az engedély megszerzésének számos egyéb feltétele van.
Az engedélyezett befektetési formák tekintetében nagy a változatosság. Egyes országok (pl. Csehország, a balti országok, Olaszország vagy Luxemburg) elsősorban társasági befektetéseket preferálnak – történjen az tőzsdei társaságba, magántársaságba vagy start-up-ba. Szintén gyakori lehetőség befektetési alapokba, államkötvényekbe vagy egyéb pénzpiaci eszközökbe történő befektetés. Más országok viszont inkább azt szeretnék, ha a vendégbefektetők vagyona ingatlanba vagy ingatlanalapokba kerülne át (Magyarországon kívül ilyen pl. Málta, Ciprus, Görögország vagy Spanyolország). Több helyen megjelenik közcélú szervezeteknek történő adományozás lehetősége is (Magyarországon kívül ilyen lehetőség van még pl. Olaszországban).
