Hivatalosan 2024. július 1-je óta van velünk az aranyvízum program, amely által Európai Unión kívüli (ún. harmadik országbeli) befektetők ingatlanvásárlás, ingatlanalapba való befektetés vagy felsőoktatási intézmény javára tett pénzbeli adomány ellenében tartózkodási engedélyt szerezhetnek Magyarországon.
Fotó: Depositphotos
Annak az oka, hogy egyelőre mégsem tolonganak vagyonos kínai vagy indiai üzletemberek a bevándorlási hatóság előtt, pár részletszabályban rejlik (még nem kerültek kijelölésre azok az alapok, akik elfogadhatnak befektetést, az ingatlanba való befektetési lehetőség pedig kifejezetten csak 2025. január 1-jétől él), de jövőre várhatóan elindul a roham.
De valóban roham lesz-e? Ez legfőképpen azon múlik, hogy hogyan tudja pozícionálni magát a magyar program a hasonló ösztönzők uniós versenyében. Egyelőre úgy tűnik, egészen elől.
Ahány ország, annyi rendszer
„Az Európai Unió 16 országában van jelenleg hatályban valamilyen, harmadik országbeli befektetőket megcélzó kedvezményrendszer” – mondja Nagy Dóra, a Jalsovszky ügyvéde. „Ezek összehasonlításának nehézségét azonban az adja, hogy az egyes országok által elérni kívánt célok (és ezért a feltételrendszerek) egymástól rendkívül eltérőek.” A szabályokat kicsit leegyszerűsítve, a kedvezményrendszerek három kategóriába sorolhatók:
1. Egyes országok – a magyar szabályozáshoz hasonlóan – az adott országban megtett, passzív befektetéshez mint egyedüli kritériumhoz kötik a kedvezmények (legtöbbször tartózkodási engedély, néha állampolgárság) biztosítását. Magyarországon kívül ebbe a körbe tartozik pl. Portugália, Görögország vagy Málta.
