László Csaba, a Medgyessy kormány első pénzügyminisztere szeretetteljes előadást tartott az egykulcsos adóról, de annak inkább csak az egykulcsos szja-modelljéről. Az elméleti fejtegetést - a 43. közgazdász-vándorgyűlés ehhez igen jó környezet volt július 4-én, Miskolcon - pici gyakorlaalékkal látta el a KPMG munkatársává avanzsált szakember. Egy számításra hivatkozva a 20 százalék körüli szintet tartotta működtethetőnek, hatékony ingatlanadóval lehetne a bevételkiesést kompenzálni, s a nagy fizetésűeknél keletkező többletelőnyöket mérsékelni, a szociálpolitika pedig a másik oldalon enyhítene a problémákon. László Csaba is tudta, s ki is fejtette, hogy akik igazán sokat szoktak keresni, azok tőkejövedelmet vesznek ki, vagy még azt sem teszik, hanem visszaforgatják. Az előadó bármennyire is szeretetteljesen beszélt az egykulcsos adóról, nem felejtette el a nemzetközi trendet és így a realitásokat ismertetni. Az egykulcsos kisantant alatt a néhány, ilyen elvonáspolitikát alkalmazó környező országot értette, amúgy meg még azt, hogy egyelőre 11 állam alkalmaz ilyen adógyakorlatot. De az általunk ismert és szemmel tartott Szlovákiában és Oroszországban sem tisztán egykulcsos az szja-rendszer, mivel mindkét helyen "beépítettek" jövedelmi alsó határt, mely alatt nincsenek adófizetési kötelezettségek, magyarán kétkulcsos az egykulcsos rendszerük.
A László Csaba javallotta hatékony ingatlanadó gondolata "papíron" is létezik, igaz, erről egy másik egykori pénzügyminisztériumi szakember, Akar László beszélt ugyanazon a fórumon, ahol a volt miniszter is előadott. A GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója - és az adóreform-bizottság autentikusa - azonban mintegy lábjegyzetként jegyezte meg, a módszert tényleg kidolgozták a PM-ben, de három kormányzati ciklus alatt soha, senki nem merte azt elővenni. Akar László egyébiránt a kormányzat adóreformjáról tartott értekezést a vándorgyűlésen, úgy, hogy a reform szót sem vitatta, csak annyit állított: a 2006-ban megvalósuló változtatások még nem merítik ki a fogalmat, de ha az 5 évre ajánlott tervet hajtják végre, akkor már ténylegesen adóreformot lehet elkönyvelni. Sluszpoénnak szánta a GKI vezérigazgatója, ezért mondandója végére illesztette, ám a közlés súlya miatt már ehelyütt ismertetjük: a kiadásmérsékléseknek, ha kell, akár többször is neki kell menni, csak azt nem lehet megtenni, hogy az adóváltoztatásoktól, alkalmasint reformtól visszatáncol a politika. A szakember érvei szerint 2008-ban reálértéken annyit lehet elkölteni, mint 2005-ben, ha az évi 4 százalék körüli növekedéssel kalkulálnak. De hogy ez és ne rosszabb feltétel legyen, vagy befagyasztásokkal kell élni, vagy meg kell kezdeni a reformokat.
Akar a hosszabb távú programrészt, az iparűzési adó eltörlését, illetve az önkormányzati finanszírozási rendszer ennek megfelelő kialakítását elemi fontosságúnak nevezte, még akkor is, ha egyelőre a kormányzat a részletek ismertetésével adós. Ő maga például az egészségügy finanszírozását elhozná az önkormányzatoktól és regionális szinten valósítaná meg, s csak az alsó fokú iskolafenntartást tenné helyi helyhatósági feladattá. Az szja-ról szólva sok egyéb mellett annak adott hangot Akar László, hogy üdvös lenne a minimálbér adómentességét megszüntetni.
Az ország felzárkózását tárgyalta a közgazdász-vándorgyűlés több szekciója is. De itt is voltak adópolitikai megközelítések. Balogh Tamás, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője például meg is jegyezte, innovációs adókedvezményt nem ismer a gazdaság, s nem véletlenül koncentrálódik a finanszírozás, a támogatás a kutatás és fejlesztés területére. Magyarországon ráadásul az alapkutatások színvonala is alatta van az európai átlagnak, a hasznosítás pedig még rosszabb statisztikával rendelkezik. A kutatás-fejlesztési állami ráfordítás azonban mégsem mondható kevésnek GDP-arányosan, a vállalati környezet ezen adataival van komoly baj. A szabadalmak száma is 10 százaléka az EU-snak. A lemaradási okok egyikeként azt nevezte meg az előadó, hogy a műszaki és természettudományos képzésből a 90-es évekével azonos számú diplomás kerül csak ki, amúgy megnégyszereződött a felsőfokú képzés "kibocsátása". Megjegyezte: talán segíthet, hogy a kormány hamarosan beterjeszti a kockázati tőke törvény módosítását, elfogadása esetén hatékonyabb lehet a finanszírozás. Balogh Tamás úgy véli, márkanevekre van szüksége a magyar iparnak, s ehhez egy fontos háttér a KKV-k klaszterszerű szerveződése.
Chikán Attila, a Corvinus Egyetem professzora a logisztikát az ágfogó gazdasági stratégia részévé szándékozik tétetni, s mint előadásában elmondta: nagyszerű, hogy a nemzeti fejlesztési terv 2-es részébe 7 prioritást ajánlott a miniszterelnök, de az igazi az lenne, ha nem engednék az összes vágyat "beépíteni", mert akkor az előző nemzeti fejlesztési terv nem túl szerencsés sorsára jutna az újabb is. Chikán szerint a logisztika tisztán gazdasági, üzleti program, így az állam legfeljebb a besegítést vállalhatja az autópálya-építéssel, az informatikai környezet javításával például. Tény, hogy az elmúlt másfél évtizedben sokféle formában karolta fel a logisztikai fejlesztéspolitikát a gazdaságpolitika, kijelölt például 13 logisztikai központot, de talán másfél valósult meg. Folyamatosan és helytelenül az ipari parkokat és a logisztikai központokat külön egységeknek kezeli, holott értelmetlen a megkülönböztetés.
A logisztikai központot egy amerikai informatikai világcég Magyarországon is úgy képzeli el, hogy azt együtt szervezi meg a létrehozandó gyártókapacitással. Ezt a bejelentést Chikán Attila szavaira reagálva - de az amerikai társaságot meg nem nevezve - Vápár József tette, a gazdasági tárca szakfőosztályának vezetője azonban számokkal sem maradt adós. Elmondta, 1990 és 2004 között 50 milliárd eurót fektettek be Magyarországon külföldi cégek, tavaly 3,45 milliárdot, mégpedig úgy, hogy az itt megtermelt hasznot invesztálták ismét. Az idei első félév 1,09 milliárd eurós befektetéssel jellemezhető. Egy korábban már létezett támogatási rendszer felélesztését is ismertette az előadó a vándorgyűlés közönségével, ha az integrátor cég nyilatkozik partneréről, hogy az néki beszállítója, akkor a beszállítói hitelcsomagra - a kedvezményekre - jogot formálhat a megnevezett magyar vállalkozás.
