Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter pedig közölte, hogy a Magyar Fejlesztési Bank pénzeszközeiből és az uniós forrásokból 50 milliárd forint keretet biztosítanak a kereskedelmi bankokon keresztül a kis- és középvállalkozások hitelezésére. A hamarosan induló programban 10-100 millió forint hitelt vehetnek fel a vállalkozások kedvező kamattal, két év türelmi idő mellett, tíz év futamidővel. Mindkét miniszter hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések a gazdasági csúcson bejelentett 1.400 milliárd forintos válságkezelő kormányprogram részét képezik.
A hitelgarancia-keret 900 milliárd forintra emelése önálló képviselői indítványként már a parlament előtt van és várható, hogy hamarosan elfogadja az Országgyűlés - hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Veres János a napokban lezajlott brüsszeli megbeszélései kapcsán elmondta: az Európai Bizottság még az idén újraértékeli az uniós országok várható növekedési lehetőségeit, és ezt még ebben az évben publikálja. Az Európai Bizottság vélhetően a korábbiaknál szerényebb növekedési prognózist tesz majd közzé.
Hét bankon keresztül
A pénzügyminiszter közölte, hogy a III. negyedévi adatok szerint mintegy 7 ezer milliárd forint vállalkozói hitelt helyezett ki a bankszektor, ebből megközelítően 3.600 milliárd forintot kis- és középvállalkozásoknak nyújtottak a hitelintézetek. A bankok jelenleg igen óvatosan hiteleznek, a likviditás bővítését szolgálják a tervezett kormányzati lépések. Mindkét miniszter reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság rugalmasan kezeli a magyar kezdeményezéseket a vállalkozások támogatására.
Bajnai Gordon elmondta, hogy hét kereskedelmi bank - a CIB, az Erste, a K and H, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank, a Magyarországi Volksbank, az OTP Bank és UniCredit - csatlakozott a középvállalkozások finanszírozását is lehetővé tevő, heteken belül elérhető programhoz. A tárcavezető kitért arra, hogy lízing-finanszírozási konstrukciók indítása is várható a jövőben, illetve két éven túli forgóeszköz finanszírozásra is újabb megoldásokat ajánlanak. A miniszter hangsúlyozta, szeretnék, ha az uniós és állami forrást is tartalmazó vállalkozói hitelek kamata kedvező maradna.
A kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjainak forrásaiból 20 milliárd forintos alapot hoz létre a kistérségekben munkahelyek megszűnése miatt jelentkező problémák kezelésére, ehhez az unió jóváhagyása még szükséges. Bajnai közölte, hogy járulékkedvezmények nyújtásával, az európai uniós források, illetve a Munkaerőpiaci Alapból származó források felhasználásával 100 ezer munkahely megőrzésének és 20 ezer új létrehozásának meg lesz a finanszírozási fedezete.
Az államháztartási hiány számokban
A kormány tartja magát a 3,4 százalékos idei GDP arányos államháztartási hiánycélhoz. A pénzügyminiszter arra a kérdésre válaszolva mondta ezt, hogy szerdán Simor András jegybankelnök arról szólt egy tanácskozáson, hogy várhatóan 3 százalék alatt lesz a GDP arányos államháztartási deficit.
Veres János kifejtette: eredményszemléletben a hiány bizonyosan 3 százalék fölött lesz, ezzel együtt elmondta: ha a nyugdíjkorrekciót is figyelembe vesszük, ami 0,6 százalékpontot jelent, akkor valóban lemegy a hiány eredményszemléletben a 3 százalék alá, várhatóan 2,8 százalékra. Egy másik kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter nyomatékosította: egy külföldi hírügynökségnek adott interjújában a következő év folyamán kifejezetten az államháztartási hiány ütemes csökkentéséről, nem pedig az államadósság mérsékléséről beszélt.
Arra a kérdésre, hogy honnan van keret az elmaradó 13. havi juttatások jövő évi kompenzációjára a közszférában, aláhúzta: a jövő évre tervezett költségvetési tartalékban biztosítottak erre keretet, sőt ennek figyelembe vételével fogadták el a büdzsé fő számait a közelmúltban.
