Kép: SXC

Ez egy olyan intézkedés, amelynek hatására élénkül a lakásépítési kedv, és ha több lakás épül, akkor a költségvetésnek nem lesz adóbevétel-kiesése emiatt – mondta a miniszter. Reménye szerint az áfa csökkentése révén a jelenlegi évenkénti 8-9 ezer új lakás építése 3-5 ezerrel nőhet, és ha legalább 3 ezerrel több lakás épül, akkor már nem kell adóbevétel kiesésével számolni. A Századvég Gazdaságkutató Zrt.  számításai szerint 2014-ben 8358 új lakás épült. A lakások 17 millió forintos bruttó átlagáron találtak gazdára a KSH adatai szerint. A teljes piac bruttó mérete így 140 milliárd forint, amelynek áfatartalma 30 milliárd forint.

Az első módszertani egyszerűsítése a sajtóban megjelenő becsléseknek, hogy az ágazattól ténylegesen befolyó áfabevétel 30 milliárd forint, viszont ennek csak alig több mint harmada: 12 milliárd forint áfabevétel folyik be az államkasszába az új lakások értékesítése kapcsán. Ugyanis az ágazatban vannak olyan másképpen adózó szereplők, evások, katázók, akik nem áfát fizetnek, tehát esetükben a visszaigénylési és befizetési lánc megszakad.

Ugyanakkor számos becslés nem számol az új lakás építések kapcsán jelentkező járulékos adóbevételekkel. Noha a drasztikusan alacsony, 5 százalékos áfakulcsra való áttérés miatt a költségvetés áfabevételei egészen évi 28 ezer új lakás építéséig alatta maradnak a jelenlegi áfabevétel-szintnek, a felpörgő építőipari teljesítmény kapcsán az államháztartásnak extra személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó, járulék, jövedéki adó és egyéb ágazati adóbevételei keletkeznek.

A jövő évtől hatályos új adótörvényekről itt olvashat!

A Századvég szerint már 3 ezerrel több lakás építése esetén is pozitív lehet az új lakás áfa 5 százalékra csökkentésének költségvetési hatása. Ekkor ugyanis a tényleges áfabevétel kiesés 7,2 milliárd forint, míg az szja és bérjárulékok 5,7 milliárd forinttal, a jövedelemadók 1 milliárd forinttal, a jövedéki adók 0,6 milliárd forinttal és az ágazati adók 0,3 milliárd forinttal. Így a szaldó pozitív, összesen 0,4 milliárd forint.

Ugyanakkor jelenleg kínálati korlátok nehezítik az új lakások piacának bővülését. A kínálati probléma súlyosságát jelzi, hogy míg Magyarországon 2014-ben 8,5 új lakásépítés jutott tízezer lakosra, addig ez a szám Horvátországban, Szerbiában, Bulgáriában 10 és 20 közötti, Ukrajnában és Csehországban 20 és 30 közötti, a 10 százalék alatti újlakás-áfakulcsot alkalmazó Lengyelországban pedig 37,7 új lakásépítés jut tízezer főre. Ugyancsak kínálati problémára utal, hogy az új lakásokra vonatkozó tranzakciók aránya az összes lakáspiaci tranzakción belül a válság előtti 9 százalékról a válság után 3 százalékra zsugorodott. Ugyanis bár 2013 után az ingatlanpiaci árak újra emelkedni kezdtek, a kínálat nem tudta lekövetni a keresletet, a költség-ár olló még mindig jelentős.