A konvergencia programjáról tárgyaló tanácsadó szakértők ezúttal - azaz a múlt hét péntekén - sem árultak el sokat arról, hogy mire jutottak a kormányfővel. Azt viszont függetlenül tőlük is tudni lehetett, hogy az euró-bevezetés tényleges időpontjáról "kifelé" nem készültek dokumentumok. Azok a "kiszivárogtatások" pedig, amelyekkel találkozni lehetett, az államadósság hosszabb távon magas mértékéről informálták az érdeklődőket. És arról is, hogy újabban az államháztartási egyensúlyért hosszú távon felelős elemek reformjáról nincsenek már leírt passzusok. Pedig ezek nélkül a már ismert tartalmú kiigazító csomag hatása féloldalas lehet. Szakértők szerint azonban nem lehet véletlen, hogy a napokban piacra dobott programban a korábbinál kevesebb szó esik a kiadásokat mérséklő tennivalókról. Ugyanis éppen e területeken következett be eddig az ellenzék legintenzívebb támadása, ellenállása.
Számos érdemi adatot azonban most is el lehet olvasni az aktuális konvergencia-dokumentumban. Azt például, hogy jövőre 6,8 százalékos deficittel számol a kormányzat, 2008-ban 4,3 százalékot tervez, 2009-ben pedig 3,2 százalékot. Bár a PM államtitkára szerint a sajtó kicsit félreértve kommentálta az államadósságra vonatkozó adatokat, magukat a számokat senki sem cáfolta. Eszerint az idén az államadósság a GDP 67,3 százaléka lesz, egy évvel később 70,9, 2008-ban 72,2 és 2009-ben is 70,4 százaléka. Az adatsornak voltaképpen üzenetértéke van: a jelzett években folyamatosan a maastrichti normát, a 60 százalékot meghaladjuk, következésképp az euró bevezetésének nincsenek meg a feltételei. A kormányzat ezzel együtt is az államadósság csökkentését - és a 60 százalék alá süllyesztését - képviseli például akkor, amikor az SZDSZ vezetőivel tárgyal. Az adósságmérsékléshez persze az is alapszükséglet, hogy a piacok bizalma megmaradjon, erősödjön, s a kamatkiadások lejjebb menjenek.
Kedélyjavítónak mindenképpen hasznos volt a múlt heti KSH-gyorsjelentés "helyretétele" a Pénzügyminisztériumban. Az államtitkár ugyanis azt közölte, hogy a második negyedévi 3,9 százalékból nem következik, hogy lassulás lenne, következésképp a 4,1 százalékos éves GDP-növekedés sincs veszélyben. Kevésbé kedélyjavító viszont, hogy a konvergenciáról szóló dokumentumban a következő évek közösségi fogyasztásának csökkenését vélelmezik. Eszerint szerényebb mértékű vállalkozói beruházásokkal lehet csak kalkulálni, az idei 6 százalékot meghaladó mértékkel szemben annak csak a felét tartják reálisnak jövőre. Bár a hírpiacra került konvergencia program a kiadásmérséklő reformokról nem tájékoztat, arról azonban igen, hogy az egészségügyben sor kerülhet mind a gyógyszer-, mind az ellátás támogatás mértékének a megnyírbálására, azaz 2009-ig összesen mintegy 80 milliárd forintos csökkentésére.
A vita startpisztolyát ezen a héten sütik el: a konvergencia programról valóban megkezdődnek a nyilvános eszmecserék. Minden jel szerint az "alapanyag", a most kiszivárogtatott tervezet már tálalja is az egyik fő üzenetet, 2010-re nem az euró bevezetésének jön el az ideje, hanem a legjobb esetben is a maastrichti feltételek teljesítésének.
