A magyar gazdaság döntő része még versenyképes. A hitelesség visszaállítása az eminens tennivaló, majd meg kiigazítási lépések sora a 2010-es euró bevezetése érdekében. Több évre előre garantálható kiszámíthatóság a nemzetközi és hazai üzleti életnek nagyon, ezt is jelenti a kormány adópolitikája, a jövő évi választások után pedig - ha váltás lesz - a következő kurzusnak meg kell majd magyaráznia, miért tér el ettől. Parragh László kamaraelnök, Varga Mihály ex-pénzügyminiszter és Veres János, a fiskális tárca jelenlegi vezetője - az iménti három idézet három tulajdonosa - a 43. Közgazdász-vándorgyűlésen, Miskolcon abban megegyezett, hogy a magyar gazdaság pozíciói alapján képes az euró 2010-es bevezetésének megfelelő gazdaságpolitika folytatására. Voltaképpen még azt is elfogadta a július 3-i tanácskozás három előadója, amit Kádár Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke előadásában ugyancsak leszögezett: nemzethalálról, zsugorodásról beszélni nem indokolt, igaz, kirobbanó sikerről sem.
Kádár Béla egyébiránt a francia és holland uniós alkotmányról szóló szavazásra utalva kijelentette, egyfajta freudi szorongás jellemző Európában, a globalizáció azzal a következménnyel is járt, hogy a kontinens elveszítette vezető pozícióit: lakosságának megrendült jövőbe vetett hite. Ebben a környezetben ráadásul a brit kormányfő politikája sem üdvös, az, hogy az uniót úgy léptetné át a tudásintenzív világba, hogy a tagországok egyenjogúságát nem akarja rendezni.
Magyarországon ugyan a növekedés is, az export is csökkent, de szó nincs - Kádár Béla érvei szerint - zsugorodásról. Az EU-s taggá válás sajátja, hogy az unió eltüntetett munkahelyeket, de az is a belépés javára írható, hogy a tavalyinak az idei infláció közel a fele, a beáramló működő töke az előző évihez képest megháromszorozódott. Külkereskedelmi aktívumunkból az is kiolvasható, hogy 6 százalékkal haladja meg az uniós kivitelünk az uniós behozatalunkat. Kádár Béla tanácsokkal is szolgált, közülük talán a legfontosabb: a gazdaságnak a forrásmozgósításra illik mielőbb összpontosítania. Különösen azért, mert nem tudni, hogy az EU-ban a támogatásoknak és a költségvetésnek milyen lesz a hosszú távú viszonya, de az már biztos, hogy a legjobb helyzetben sem számolhatunk annyi forrással, mint akár három hónappal ezelőtt kalkuláltunk. A belső forrásmozgósítás tehát nem mellőzhető, s azt sem szabad biztosra venni, hogy a jövőre tervezett adócsökkentés bevételkieséseit a növekedés és az adómorál megváltozása képes lesz-e megfelelően ellentételezni. Reagen elnök időszakában volt adómérséklő döntés Amerikában, s ott bizony nagy arányú deficit keletkezett az intézkedés után.
#page#
Parragh László számításokat végzett, kiderítve, hogy jövőre 26 milliárd forinttal nő a vállalkozói terhelés. Az adók miatti csökkenés 50 milliárd lehet, viszont a minimálbérre vonatkozó intézkedések következménye 76 milliárdot tesz ki. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a versenyképességünket különböző szempontok szerint elemző nemzetközi szervezetek adatait elemezve megállapította, hogy minden megközelítésből az egyensúlyhiány veszélyeit jelezték, illetve időben minél közelebbi a vizsgálat, annál negatívabb pozícióval szerepel a magyar gazdaság. Varga Mihály, az előző kurzus pénzügyminisztere voltaképpen megbocsátóbb szavakkal minősítette a makrogazdaság helyzetét, mint az MKIK elnöke. A hiteles makropályát, az átlátható államigazgatást, a tavalyi kreatív államháztartási könyvelés elvetését igényelte, s előadásában a fiskális fegyelem mellett a versenyképességet nem csupán az üzleti szféra, hanem az állami szolgáltatások esetében is követelménynek nevezte. Mint kitért rá, nemigen lehet követni a költségvetés hosszú távú elkötelezettségét például a PPP-konstrukcióban finanszírozott beruházásoknál. Varga is reálisnak gondolja az euró 2010-es bevezetési feltételeit, s nem vitatja, a magyar gazdaságra komoly hatással van a bizonytalan nemzetközi környezet. Növekszik az államadosság és elérheti a GDP 70 százalékát, a külföldi államadósság évi 4 milliárd eurós bővülése is levezethető a mai folyamatokból. A Fidesz-politikus szerint a költségvetési hiány csökkentése a legaktuálisabb teendő, mert elhárítandó a növekedés elől a fő akadály.
Az aktuális pénzügyminiszter is a növekedés mértékére hivatkozott, Veres János az EU-s átlag feletti mértékről úgy is beszélt, hogy az a felzárkózás valós és lényegi eleme. Azt pedig vitatta minden előtte felszólaló állításában, hogy a konvergencia területén a többi csatlakozott országhoz képest lemaradásunk lenne. A múlt év elejétől beruházás és exportvezérelt a gazdaság, de ennek az is a sajátja, hogy a fogyasztásvezérelt gazdaságénál kevesebb bevétele keletkezik a büdzsének. Mielőbb megteendő lépésnek tartja Veres János a költségvetés szerkezetének átalakítását, olyanná kell azt alakítani, hogy az uniós - alapvetően mezőgazdasági - forrásokat megfelelően tudja kezelni.
