Tíz év után már bizton állítható, hogy a 2001 szeptember 11-i terrortámadások visszavonhatatlanul megváltoztatták a világunkat. A politikában, biztonságban és az emberek lelkében bekövetkezett változások mellett az ikertornyok lerombolásának a gazdaságra is kétségbevonhatatlan és hosszú távú hatása volt. A 9/11 összefoglaló néven emlegetett merényletsorozat közvetlen kára 25 és 60 milliárd dollár között lehet, az összes hatás azonban ennél lényegesen nagyobb. Egy a terror gazdaságtanát vizsgáló német kutatás szerint a terrorfenyegetettség hosszabb távon extra adóhoz hasonló hatást gyakorol a gazdaságra.
A Német Gazdaságkutató Intézet szerint a közvetlen anyagi káron túl a terrortámadások számos kedvező gazdasági folyamatot fogtak vissza többek között azzal, hogy a Fednek és az Európai Központi Banknak milliárdos nagyságrendben kellett pénzt pumpálnia a bankrendszerbe, hogy ne fagyjanak be a pénzügyi piacok és ne álljon le a gazdaság vérkeringését biztosító hitelezés.
A svájci frank a nyertes
Nem meglepő, hogy a terrorcselekményekre a dollár eséssel reagált - mindig így van ez, ha Amerika nehéz helyzetbe kerül. A hirtelen esés azonban hosszú távú trendnek bizonyult az évek során. A tíz évvel ezelőtt 300 forint körüli forinthoz viszonyított árfolyam mára tartósan 180 forint körülire gyengült. A befektetők hajlandósága változásának az arany (ami még mindig jó befektetés), olaj és nem utolsó sorban a svájci frank lett a nyertese.
A 2000-es dotcom lufi után a Fed alacsony kamatokkal igyekezett felpörgetni a gazdaságot. A terrorcselekmények után még inkább meggyöngült az amerikai gazdaság, amire az amerikai jegybank újabb 0,5 százalékos kamatcsökkentéssel reagált. Ez a politika ágyazott meg egy, a Figyelő által megkérdezett szakértő szerint később az ingatlanpiaci boomnak, amely a mostani gazdasági válság kirobbanásáért felelős. Ha közvetetten is tehát, de a New York-i World Trade Center két toronyépületét és a washingtoni Pentagont ért terrortámadás hatásait ma is a saját bőrükön érzik az emberek.
Közvetett hatások
Közvetlen vállalati hatásokat nehéz lenne mérni, annyi azonban bizton állítható, hogy a terrorizmus reflektorfénybe kerülésével a magasabb kockázatok minden termék és szolgáltatás árába beépültek. A terrortámadások után a legnagyobb teher természetesen a biztosítókra hárult, a német kutatás ezt 50 és 80 milliárd dollar közötti összegre becsüli. Ennek nagy részét a viszontbiztosítók állták, köztük számos nagy európai cég, 9/11 gazdasági hatása így messze túlnyúlik a határokon.
A 9/11 óta rendszeresített biztonsági intézkedések miatt például emelkedett a repülőjegyek ára, a reptereken, kikötőkben, pályaudvarokon és közúti határátkelőknél bevezetett, minden korábbinál alaposabb vizsgálatok pedig tartósan lassítják, így végeredményben drágítják a személy- és áruszállítást - mondja Tilman Brück, a berlini Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) munkatársa. Természetesen a hadiiparban érdekelt és biztonságtechnikával foglalkozó vállalkozások teljesítménye pozitív irányú elmozdulást mutatott. A repüléstől való félelem és az utazási költségek emelkedése átvitt hatást gyakorolhatott más iparágak teljesítményére is, így indult fejlődésnek például a mára teljesen bevett dolognak számító céges tele- és videókonferenciák piaca.
Ennél talán meglepőbb, hogy a statisztikák szerint a katasztrófa után több fogyott az alapvető élelmiszerek mellett bizonyos luxustermékekből is, amit a szakértők a világvége hangulattal okolnak - az emberek élvezetekre költötték megtakarításaik egy részét. De több fogyott például Bibliából is.
A cikkben felhasznált fotókat Fényes Gábor készítette.
