November 1-jétől nyitva a német munkaerőpiac
A berlini kormány szeptember közepén úgy döntött, hogy a 2009. január 1-jére tervezett munkaerő-piaci nyitását korábbi időpontra hozza, már ez év november 1-jével szélesebbre tárja a német foglalkoztatási piac kapuit. A munkaerő beáramlását ösztönző lépés azért vált szükségessé, mert a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) adatai szerint, körülbelül 20 milliárd euró veszteséget okoz évente a szakképzett munkaerő hiánya, különös tekintettel a mérnökök és technikusok hiányára. Németország elsősorban gépész- és villamosmérnököket, valamint németül és/vagy angolul tudó gépjárműipari szakembereket vár Közép- és Kelet-Európából.
A legfontosabb változtatás az, hogy megszűnik az új EU-tagállamokból érkező diplomások munkavállalásának korlátozása. Eddig csak akkor kaptak munkavállalási engedélyt a felsőfokú végzettségű kelet-közép-európaiak, ha a szövetségi munkaügyi hivatal előzetes vizsgálata úgy találta, hogy az adott szakmára nincs megfelelően képzett német jelölt. A diplomásoknál is nagyobb számban hiányzó szakmunkások számára is könnyítik a németországi munkavállalást. Az akcióterv értelmében ezentúl a diplomások mellett azok a külföldi szakmunkások is korlátlan tartózkodási engedélyt kapnak, akik legalább két éven keresztül "képzettségüknek megfelelő állásban" dolgoztak Németországban. A külföldi szakképesítések németországi elismerését is könnyíteni akarja a berlini kormány, ám ennek részletei egyelőre nem ismertek.
A német parlament a szakképzettek beengedésével ellentétben a képzetlen munkavállalókkal szemben, a korábbihoz képest, további 2 évvel meghosszabbította a bevándorlási tilalmat. Ez azt jelenti, hogy az EU-hoz 2004-ben csatlakozott tagországokkal, valamint Bulgáriával és Romániával szembeni korlátozást a jövőben is fenntartják, a "munkaerő szabad áramlását" az alacsony szakképzettséggel rendelkező munkavállalók esetében nem biztosítják. A szakképzetlenek tehát még éveket várhatnak, ám a szakképzettek előtt megnyitja kapuit a német munkaerőpiac.
Az akcióprogram előmozdítására a Német Szövetségi Munkaügyi Szervezet Bonni központja (ZAV) az 55/1990. (III.23.) MT rendelettel kihirdetett kétoldalú államközi egyezmény keretében, 2008. október 7-én és 8-án munkaerő-toborzást szervezett mezőgazdasági, gép- és építőipari, vendéglátóipari és idegenforgalmi szakmákban. A feltételek között szinte mindegyik szakmában kritérium volt a szakképesítés és a szakmai gyakorlat, a jó bizonyítvány-minősítés és a megfelelő német nyelvtudás. Ezen túl kerestek még henteseket, szakácsokat és háztartási kisegítőket/házi betegápolókat. A házi betegápolás nagy jelentőséggel bír Németországban, ahol újra beindult a németországi házi betegápolás, illetve háztartási kisegítő program. A foglalkoztatott külföldi állampolgároknak a háztartási tevékenység és a beteggel való intenzív foglalkozás a feladata. A foglalkoztatás célja a német háztartások tehermentesítése, illetve a házi betegápolók keresletét magyarázhatja az új munkaidőtörvény a kórházakban, amely szerint a "készenlét egyenlő munkaidő" képlet az orvosi szolgálatban kötelező.
Továbbá csaknem 270 ezer állást kínál Németország a külföldi munkavállalóknak az EURES honlapján. Emellett gyakran érkeznek ajánlatok az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz is. Egy hegesztő 1200 eurós (körülbelül 280 ezer forintos) fizetést kap, a hegesztőmérnöknek viszont 20-30 euró az órabére, egy szoftverfejlesztő 45 ezer eurót (több mint tízmillió forintot) keres évente. Aki ács és tetőfedő képesítéssel menne külföldre, az 2000 eurós (közel félmilliós) havi bruttóra számíthat.
Tarifaszerződések
Németországban a bérezési feltételek és a munkakörülmények szabályozására a német kollektív szerződések, más néven a tarifaszerződések keretében kerül sor. Ez tartalmát tekintve megfelel a mi kollektív szerződésünknek. A tarifaszerződés a szerződést kötő felek jogairól és kötelességeiről rendelkezik, és olyan jogi normákat tartalmaz, amelyek a munkaviszony tartalmát, a munkaszerződés megkötését és megszüntetését, valamint üzemi és üzemi alkotmányjogi kérdéseket szabályozhatnak.
A németek túl sokat dolgoznak
A Német Szakszervezeti Szövetség véleménye szerint a németek túl sokat dolgoznak. Az Európai Unió megbízásából készült felmérés szerint az átlagos heti munkaidő a tagállamokban 40 óra, Németországban viszont közel 41,5 óra, annak ellenére, hogy a szakszervezetekkel kötött korábbi megállapodás értelmében a heti munkaidőt 37,6 órában rögzítették. Az alkalmazottak nagy része túlórára kényszerül, így válik rendszeressé a 40 óránál hosszabb munkahét Németországban. A felmérés szerint a legkevesebbet a franciák dolgoznak, a maguk 37,7 órás heti munkaidejével, őket az olaszok, majd a dánok követik. Csupán Bulgáriában, Nagy-Britanniában és a Cseh Köztársaságban haladja meg a heti munkaidő a németországi átlagot. A szakszervezeti szövetség elnöke rámutatott arra, hogy a hosszú munkaidő nem szolgálja a kormány azon törekvését, hogy minél több álláslehetőséget teremtsen a gazdaságban, de hátrányosan érinti az alkalmazottak egészségét, valamint családi életét is.
Előnyben a részmunkaidős foglalkoztatás
Németországban a részmunkaidős foglalkoztatók a munkahelyteremtésben megőrizték vezető helyüket. Tavaly a legtöbb új munkahelyet a részmunkaidős és az alacsony bérrel foglalkoztató szolgáltató cégeknél hozták létre. Felmérések szerint az első tíz legtöbb munkahelyet teremtő cég között négy részmunkaidőben, illetve alkalmilag foglalkoztatja dolgozóit. Korábban a gazdasági fellendülések idején a csak időszakosan dolgozók foglalkoztatása is visszaesett, mert a cégek saját dolgozókat vettek fel. Jelenleg már ez a foglalkoztatási mód sem szorult vissza az állandó dolgozókkal szemben. Ez azt jelzi, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottak, illetve a csak bizonyos időszakra "kölcsönzött" munkavállalók már a cégek stratégiai tervezésében is stabil részt képeznek.
Elbocsátás helyett munkaidő-csökkentés
Csökkentett munkaidővel, az ehhez igazodó alacsonyabb keresettel próbálják meg elkerülni az elbocsátásokat a német vállalatok. Az átmeneti keresletcsökkenés időszakában vehetik igénybe a cégek ezt a lehetőséget. A Szövetségi Foglalkoztatási Hivatal legfeljebb fél éves időszakig a csökkentett munkaidőért fizetett nettó bér, illetve a korábbi teljes munkaidővel elért nettó bér közötti különbség 60-67 százalékát fizetik ki a dolgozóknak. Németországban nemcsak az ipar, építőipar területén, de a szolgáltató szektorban is gyakran igénybe veszik ezt a lehetőséget. Igazolódott, hogy így általában leépítések nélkül is kivárható az újabb piaci kereslet időszaka.
Angyalné Puszta Szilvia, HR Portal
"A németek túl sokat dolgoznak"
A berlini kormány szeptember közepén úgy döntött, hogy a 2009. január 1-jére tervezett munkaerő-piaci nyitását korábbi időpontra hozza, vagyis már ez év november 1-jével szélesebbre tárja a német foglalkoztatási piac kapuit. Cikkünkből megtudhatják, milyen változásokat jelent ez, milyen munkakörökben lehet elhelyezkedni és milyen munkajogi szabályozás van érvényben.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is!
2024. november 28. 15:30
Véleményvezér
Bécsben olcsóbb lakni, mint Budapesten
A jövedelemhez képest Bécsben a legolcsóbb a lakhatás egész Európában.
Obszcén szavakkal fideszes nyugdíjas kommandó fogadta Magyar Pétert a miskolci gyermekotthon előtt
A nyugdíjas fizetések nagyon felizgultak Magyar Péter látogatása miatt.
Elképesztő állapotokat talált Magyar Péter egy gyermekvédelmi intézményben
Az ellenzéki vezető szerint a Fidesz propagandistákat vet be, hogy az emberek ismerhessék meg a valóságot.
Lesújtó adat a magyarok életesélyeiről
Az elmaradt reformok tragédiája.
Kövér László gigabüntetést osztana az új-zélandi parlamentben
Rendet kellene tenni az új-zélandi parlamentben.
Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát
Nagy az erőlködés a Fidesznél a sikerélményekért.