Az Ecostat nyilvánosságra hozta aktuális beszámolóját a magyar gazdaság 2006. évi eredményeiről és előrejelzését a 2007. évi kilátásokról, külön fejezetet szentelve a foglalkoztatottak helyzetének alakulására, a jövedelmi pozíciók trendjére. Itt olvasható, hogy tavaly a teljes munkaidőben alkalmazottak száma nem változott, 2 789,7 ezer fő volt. Az alkalmazotti létszám a versenyszférában 0,6 százalékkal emelkedett, a költségvetési szervezeteknél 2,2 százalékkal csökkent. Az idén a foglalkoztatásban jelentős változásokkal nem számolunk, a vállalkozói szférában emelkedhet, a közszférában várhatóan csökken a foglalkoztatottak száma. A munkanélküliségi ráta 2004-2005 évekhez képest emelkedett, 7,5 százalékra nőtt. Ebben az évben a közszféra átszervezése miatt a munkanélküliek száma tovább nőhet, a munkanélküliségi ráta elérheti a 7,8 százalékot.
Tavaly a nemzetgazdaság egészében a bruttó átlagkereset 8,1 százalékkal, a nettó 7,5 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Ezen belül a vállalkozói szféra bruttó átlagkeresete 9,3 százalékkal, a költségvetési dolgozóké 6,4 százalékkal emelkedett. A nettó átlagkereset növekedése a versenyszférában 8,5 százalék, a közszférában 6,0 százalék volt. A szeptembertől 2 százalékponttal emelt egyéni egészségbiztosítási és a 0,5 százalékponttal növelt munkavállalói járulékkulcsok miatt a nettó kereset éves növekedési üteme 2006 november-decemberében két százalékponttal csökkent. Tavaly a reálkereset átlagosan 3,5 százalékkal nőtt, a nyugdíjak reálértéke ezt valamivel meghaladóan, mintegy 3,6 százalékkal emelkedett.
A jelen esztendőben a költségvetési szerveknél a kormány 6,65 százalékos bruttó béremelést hagyott jóvá az év második felétől. A versenyszférában az Érdekegyeztető Tanács ajánlása alapján 5,5-8 százalék közötti béremelésre van lehetőség. Az áthúzódó hatásokat és a járulékkulcsok emelkedését figyelembe véve a nettó bérek a fentieknél alacsonyabb mértékben emelkednek. A fogyasztói árindex 7 százalékot meghaladó növekedését figyelembe véve 2007-ben a reálkeresetek 3 százalék körüli csökkenésével lehet számolni. A lakossági fogyasztásban folyamatosan nő a szolgáltatások aránya, a teljes lakossági fogyasztásnak mintegy 40 százalékát teszi ki, 2007-ben a vásárlóerő szűkülése és az infláció emelkedése miatt a lakossági fogyasztás kismértékű csökkenésével célszerű kalkulálni.
