A működő vállalkozások száma 2001. III. negyedévben közel 17 és fél ezerrel gyarapodott, ezen belül a működő társas vállalkozások száma több mint 8 ezerrel, az egyéni vállalkozásoké pedig több mint 9 ezerrel emelkedett.
A működő társas vállalkozások a negyedév utolsó napján, az előző negyedévvel megelőzően közel 44%-ot képviseltek a működő vállalkozásokon belül.
Fő tevékenységük szerint vizsgálva a változást, ismételten meghatározó volt az „Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás” statisztikai besorolású vállalkozások számában bekövetkezett növekedés (+9000). Ez az összes változás több mint 51%-át teszi ki. Jelentős mozgást figyelhettünk meg továbbá az „Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás” (+1500) és az „Építőipar” (+1300) nemzetgazdasági ágba tartozó vállalkozások számában. A negyedév végén a vállalkozások több mint 28 százaléka az „Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás” gazdasági ágban tevékenykedett, melyet a „Kereskedelem, javítás” követett, közel 24%-kal. A többi működő vállalkozás nemzetgazdasági ágak közötti megoszlása a következőképpen alakult szeptember 30-án: „Ipar” 10,1%, „Építőipar” 8,7%, „Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás” 6,2%, „Szállítás, posta, távközlés” 5,3%, „Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás” 5%. Mezőgazdasági tevékenységet mindösszesen 4,5%-uk folytatott.
A számbeli növekedés közel 99%-a a 10 fő alatti vállalkozások körében következett be, a 10–19 főt foglalkoztatók száma 140-nel, a 20–49 alkalmazottal dolgozóké 34-gyel, az 50 fő felettieké pedig 31-gyel emelkedett a negyedév végére.
A Közép-Magyarországon működő vállalkozások száma több mint 7 ezerrel emelkedett, ezen belül Budapesten közel 5 ezres változást regisztráltunk. Ez az összes növekedés több mint 41%-át tette ki. A többi régióban a változás 1200–1800 között mozgott, kivéve Észak-Alföldet, ahol a vállalkozások számának gyarapodása meghaladta a 2200-at. A legalacsonyabb növekedést Nógrád megyében regisztráltuk (+189), de a számbeli gyarapodás 300 alatt maradt Komárom-Esztergom és Tolna megyékben is. A negyedév végén a legtöbb vállalkozás természetesen a közép-magyarországi régióban működött (39%), a többi régióban 9–12%-uk volt megtalálható.
A működő társas vállalkozások száma több mint 8 ezerrel gyarapodott június 30-a óta. Ezen belül az „Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás” nemzetgazdasági ágba tartozók száma közel 3 ezerrel, a „Kereskedelem, javítás”-ba soroltaké pedig közel 1800-zal növekedett. Ezt követte az építőipari (900) és az ipari (600), valamint a „Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás” főtevékenységű (440) vállalkozások számának emelkedése.
A negyedév végén a működő társas vállalkozások több mint 32%-át az „Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás”, több mint 26%-át pedig a „Kereskedelem, javítás” gazdasági ágakban tartottuk nyilván. Fentieken kívül jelentős hányadot képviseltek az ipari (12%) és az építőipari (8%) tevékenységet végző társas vállalkozások is.
A 10 fő alatti társas vállalkozások száma közel 8 ezerrel emelkedett, amely az összes változás több mint 97%-át jelentette. A 10–19 fős vállalkozások száma 146-tal, a 20–49 alkalmazottal dolgozóké 39-cel, az 50 főnél nagyobb társas vállalkozások száma pedig 30-cal növekedett. A tárgyidőszak végén a működő társas vállalkozások 92%-át 10 fő alattiként tartottuk nyilván, 4%-uk 10–19 fővel, 2,4%-uk 20–49 fővel működött, míg az 50 főnél nagyobb társas vállalkozások mindössze 1,6%-ot képviseltek a hazai gazdaságban.
A betéti társaságok száma több mint 4300-zal, a korlátolt felelősségű társaságok száma pedig több mint 3600-zal emelkedett június 30-a óta. A működő társas vállalkozásokon belüli arányaik a negyedév végén: betéti társaságok 46,8%, korlátolt felelősségű társaságok 40,3%. A közkereseti társaságok száma 57-tel, a részvénytársaságoké 56-tal emelkedett, a szövetkezeteké pedig 21-gyel csökkent.
Közép-Magyarországon a működő társas vállalkozások száma több mint 4500-zal emelkedett, ezen belül a fővárosban működők számának gyarapodása megközelítette a 3300-at. A többi régiót tekintve a változás 420–630 között volt, csak Észak-Alföldön haladta meg a 900-at. A negyedév végén a közép-magyarországi székhelyű vállalkozások több mint 50%-ot, ezen belül a fővárosban működők 40%-ot képviseltek, a többi régióban 7–9%-uk található.
A működő egyéni vállalkozások száma több mint 9200-zal emelkedett az elmúlt 3 hónap folyamán, amelyből közel hatezer az „Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás” nemzetgazdasági ágat érintette. Közel 1100-zal növekedett az „Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás” főtevékenységű és az „Oktatás”-ba sorolt egyéni vállalkozások száma. Tovább csökkent a „Kereskedelem, javítás” főtevékenységű egyéni vállalkozások száma (574-gyel). Az „Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás” nemzetgazdasági ágba sorolt egyéni vállalkozások aránya szeptember 30-án közel 26%, a „Kereskedelem, javítás”-ba tartozóké pedig 22% volt. Ipari és építőipari tevékenységet egyaránt 9%-uk végzett, az „Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás”-ba soroltak aránya megközelítette a 8%-ot, a „Szállítás, posta, távközlés” gazdasági ágba tartozóké pedig a 7%-ot.
Pozitív előjelű változás csak a 10 fő alatti egyéni vállalkozások számában következett be, a többi létszám-kategóriában számuk összesen 10-zel csökkent.
Közép-Magyarország területén működő egyéni vállalkozások száma közel 2700-zal (a fővárosban közel 1700-zal) emelkedett június 30 óta. Észak-Alföldön a változás meghaladta az 1300-at, a többi régióban viszont 1000-1200 között mozgott (kivétel a Dél-Dunántúl, ahol nem érte el a 850-et). A megyénkénti növekedés Komárom-Esztergom (79) és Nógrád (128) megyében a legalacsonyabb. Szeptember 30-án közel 30%-uk működött a közép-magyarországi régióban, a többiben pedig 10–13%-uk tevékenykedett (Dél-Alföldön 13,6%).
A mellékfoglalkozású egyéni vállalkozók száma több mint 4300-zal, a főfoglalkozásúaké közel 1800-zal, a nyugdíjasoké pedig több mint 3100-zal növekedett: arányaik a negyedév végén: 29, 57 és 14%.
Az 1000 főre jutó működő vállalkozások aránya változatlanul Budapesten volt a legmagasabb (130). Ezt követte Győr-Moson-Sopron (88) és Zala (86) megye. A mutató értéke Pest megyében 83, Csongrád megyében 82. A legalacsonyabbak Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyék mutatói (58, 56 és 55).
Az
1000 lakosra jutó mûködõ vállalkozások
száma
2001. szeptember 30.
Forrás: KSH
