Az MNB háttéranyaga szerint a devizahitelezés egyedi és rendszerszintű kockázatokat is hordoz. Egyedi szinten a devizaalapú hitelezés legnagyobb veszélye a kockázatok nem megfelelő felmérése. Így a háztartások túlzott mértékben eladósodnak, nincs tartalékuk az árfolyam változása vagy a kamatok emelkedése esetén, ami a későbbi nemfizetés kockázatát megnövelheti. A hitellel rendelkező háztartások körében a jövedelemarányos törlesztőrészlet 20 százalék körüli, míg a legalacsonyabb jövedelmű, hitellel rendelkező háztartásoknál ez az arány még magasabb, akár 22 százalék is lehet, miközben pénzügyi tartalékaik elenyészőek.
Rendszerszintű bajok
Az egyedi és az egész gazdaságot érintő kockázatok a pénzügyi rendszer szintjén összeadódnak - hívja fel a figyelmet az MNB. A háztartások túlzott eladósodottsága, a devizahitelek visszafizetési valószínűségének nagyfokú árfolyam-érzékenysége, valamint a bankrendszer forrásainak megújítási kockázatai jelentősen megnövelik az ország sérülékenységét és a magyar államadósság finanszírozási költségeit, s korlátozzák a monetáris politika mozgásterét.
Az MNB által javasolt szabályozás az egyedi banki szintű kockázatvállalási alapelvek, illetve a hitelezési feltételek szigorítását célozza, aminek részét képezi a jövedelemarányos törlesztés, a hitel/fedezet arány szabályozása, valamint a gépjárművásárlás finanszírozásánál a maximális futamidő korlátozása. Az MNB szerint mind a bank, mind az ügyfél kockázatait mérsékli - a túlzott eladósodás elkerülésével - a vállalható jövedelemarányos törlesztés (payment-to-income ratio, pti) korlátozása, ami egy kétkeresős háztartás nettó átlagjövedelméhez képest forinthiteleknél maximum 30 százalék lehetne. Magasabb jövedelemnél a valószínűsíthetően nagyobb tartalékok miatt ez a korlát emelkedhetne.
A fedezett hitel vissza nem fizetése esetén a bankok kockázatát csökkenti a maximális megengedett hitel/fedezet arány (loan-to-value ratio, ltv). A korlát meghatározásánál főként a fedezet piaci árának változékonyságát, valamint az esetleges kényszerértékesítés miatt kialakuló nyomott árakból adódó kockázatot kell figyelembe venni. Mindezek alapján - a nemzetközi gyakorlattal összhangban - a forintalapú jelzáloghiteleknél a piaci érték alapján 70 százalékos maximális ltv arányt javasol a jegybank, míg a forintalapú gépjármű-finanszírozásnál legfeljebb 80 százalékot.
Mielőtt újra elszalad a szekér
Mivel a devizahitel-állomány növekedése a pénzügyi válság következtében jelentősen lelassult, a forinthitelek részaránya megnőtt, a korlátok mostani bevezetése várhatóan nem gyakorolna jelentős hatást a bankrendszer és a makrogazdaság teljesítményére. Mivel azonban a devizahitelezés a múltbeli tapasztalatok alapján újból gyorsan megindulhat, az MNB szerint még a fellendülési periódus előtt fontos lenne bevezetni a szabályozást.
A hatástanulmány szerint az MNB által javasolt hitel/fedezet és törlesztés/jövedelem arány-korlátok alkalmazása a forint- és devizahitelek esetén valamelyest lassíthatja ugyan a jövőbeli fellendülést, de a növekedés szerkezete egészségesebb lenne, és a kisebb folyó fizetési mérleghiány miatt csökkenne az ország külső sérülékenysége. Ez a forint- és eurokamat közötti különbözet gyorsabb csökkenését tenné lehetővé, és a növekedést hosszú távon is javíthatná. Az MNB szükség esetén kész egyeztetni a javaslatról a pénzügyi stabilitásért felelős további intézményekkel és a piaci szereplőkkel is - áll a háttéranyagban.
