Mintha mi sem történt volna, oly jelentékeny a kereslet, s így a beruházás is a budapesti irodapiacon. A lakások esetében 2000-4000 közötti a vélelmezett kínálati tartalék, ennyi otthon készült el úgy, hogy még nem sikerült értékesíteni. Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalnál - július 31-ig szól a kormányzati intézmény mandátuma - még állásban lévő Leitner József elnökhelyettes e két tény közlésével tette teljessé az Ecostat idei, második negyedévi ingatlan barométerének bemutatását. Az e piaci változásokat mérő gazdaságelemző intézet igazgatója, Belyó Pál egy évszámot tekintve eltérő nézetet képviselt, mint a hivatal képviselője, azaz akár már jövőre élénkülhet az infrastruktúra-fejlesztés piaca, különös tekintettel az uniós források elérhetőségére. Leitner legalább egy évvel későbbre valószínűsíti ennek a szektornak a számottevő növekedését.

Talán a legfontosabb következtetés a lakáspiac szerény mértékű visszaesésére vonatkozik, sok szakértő azzal kalkulált, hogy lényegesen nagyobb depresszió éri ezt az ágazatot. Belyó Pál az idei csaknem 38-40 ezer új lakás - az egyszerű újratermeléshez elégséges mennyiség - építését realitásnak tartja, illetve a második negyedévi 46,9 százalékos index alapján még enyhe növekedést is jelez az ingatlanbarométer. Az tagadhatatlan, hogy a már ismert adóváltozások és szűkülő hitellehetőségek hatása jelen lesz a lakáspiacon. Az igencsak érzékeny lakosság pár évig tartó nehezebb jövedelmi viszonyokkal számol ugyan, de beépíti várakozásaiba az uniós jövedelemfelzárkózás lehetőségét, s Belyó Pál érvelése szerint a lakáspiacon nem kell érdemi keresletmérséklődéssel számolni. Azt is látni lehet, hogy a devizában felvett lakáshitelek kamatterhei nem nagyobbak, mint a forintban felvett, kedvezményeket is tartalmazó lakáshitelek ára.

Az egyensúlyjavító intézkedések az energiaárak módosításával érzékenyen befolyásolják az ingatlanforgalom összetételét, egyes ingatlantípusoknál növelhetik a fenntartási költségeket. (Az energiatanúsítvány intézményét megtartja a jelenlegi kormányzat is, csak éppen a bevezetés vélhetően némi késést szenved el, mivel e szabályozást más kormányzati szervezet felügyeli majd, mint eddig.) Az áfa mértékének növelése, a jövedelmi viszonyokban bekövetkező változások negatívan befolyásolhatják az ingatlanok létesítését. Ezek a tényezők ronthatják a magas közös költségű lakótelepi lakások eladhatóságát, ezzel a lakótelepi lakásokból továbbköltözők terveit, lassítják a lakás-mobilitást. Az elemzők arra is kitérnek, hogy az ingatlanpiac bizonyos szegmenseiben jelentősen növekedhetnek az árak, a nagy alapterületű, jó beosztású lakásingatlanok esetében az inflációt is meghaladó árnövekedés lehetséges. Az új építésű, de a nem különleges tulajdonsággal és fekvéssel bíró ingatlanok ára várhatóan kevésbé növekszik, illetve nem változik, s jelentős árcsökkenés sem zárható ki a korszerűtlen, magas közös költségű lakótelepi lakásoknál. A családok lakásvásárlási célú hitelfelvételi szándékai alig változnak. A lakás-felújítási igények - részben a panel-felújítási program kiterjesztésével - 2007-ben élénkülhetnek. Az ingatlanpiac szereplői 2006-ra az előre jelzett inflációnál magasabb árnövekedést feltételeznek. Megítélésük szerint átlagosan 6,4-7,6 százalékkal emelkednek az árak. A legnagyobb mértékű árnövekedést júniusban a tervezési díjaknál jelezték a piaci szereplők, ahol a 2006-os évre 6,9 százalékos árnövekedést várnak. Véleményük szerint az év második negyedévében az építőanyag-árak (7,6%) és az építési-szerelési tevékenység díjtételei emelkednek a legnagyobb mértékben. A telekárak 6,6, a munkaerő-költségek és a tervezési díjak egyaránt 6,4 százalékkal növekednek ebben az évben.