Nehéz és akár kiszámíthatatlan inflációs várakozással is együtt járó évkezdetet jósol a Kopint-Datorg Rt. Nem minden ok nélkül vélik úgy, hogy 2004-ben az általuk is reálisnak tartott 5,5-6 százalékos pénzromlás akár a 7 százalékot is elérheti. Még szerencse, hogy némely feltétel, így például a gyönge dollár nem hat majd negatívan az inflációra. Mindenesetre a jövő évben vélhetően hasonló folyamatokat élhetünk át, mint amilyeneket északi szomszédunk, Szlovákia éppen az idén szenved el: a húzott-halasztott központi áremeléseket kénytelen volt végrehajtani, s ennek folyományaként elég magas inflációval kénytelen megbirkózni 2003-ban.

A piackutató cég az idei hazai növekedési kilátásokat egy viszonylag alacsony számmal, 2,7 százalékkal minősíti. Palócz Éva tudományos vezérigazgató-helyettes a Kopint-Datorg idei harmadik konjuntúrajelentését kommentálva leszögezte, hogy az első félév 2,5 százalékos növekedését alapul véve az egész éves GDP adata voltaképpen pozitív változást takar (2004-re 3-3,5 százalékkal számolnak), hiszen szerény gyorsulásra lehet már következtetni. Eszerint túl jutott a magyar gazdaság a mélyponton, melynek időpontja az év első hat hónapja volt. Az előrejelzés 2004-re azonban nem ennyire optimista, hiszen a gazdaságkutató vállalat például a pénzügyminisztériumi 0 százalékos reálbéremelkedés ellenében ők az 1-2 százalékos bővülést valószínűbbnek tartják. (A bruttó nominális bérnövekedés és a termelékenység növekedésének párhuzamos haladása 2000 után megszakadt, 2001-től az előbbi lódult neki, s e folyamat az idén is rontja versenyképességünket.) A folyó fizetési mérleg rosszabbnak ígérkezik, mint a külkereskedelmi, s lényeges körülmény, hogy a szolgáltatások területén továbbra is kedvezőtlen tendenciák várhatók. Mindemellett azt valószínűsíti a Kopint-Datorg, hogy a pénzügyi egyensúly nem bomlik tovább, így válságról sem lehet beszélni, „legfeljebb” több, továbbra is megoldatlan problémáról.

A legszokatlanabb jelenség az, hogy mind a háztartások, mind az üzleti szféra külső finanszírozást igényel, s nem növekszik a lakossági megtakarítás, ami finanszírozhatná a gazdaság más szektorait. Fordulat állt be azonban a beruházásoknál, a stagnálásnák szerencsére vége szakadt, megfordult az építési, illetve gépi invesztíciók aránya. Az árfolyamok miatti bizalmi válságot lassan felváltja a stabilitás, a 250-260 forint/euró már a reálgazdaság teherbíró képességét nem teszi túlzottan próbára.

A Kopint-Datorg konjunktúrajelentése emlékeztet rá, a PM az államháztartási hiány előirányzatát a nyáron a GDP 4,8 százalékára emelte fel, ami 880 milliárd forint körüli éves deficitet jelentene. A hiány ezzel szemben már az első 8 hónapban meghaladta a 700 milliárdot. A deficit elsősorban a társadalombiztosítási alapoknál haladta meg az előirányzatot. A központi költségvetés hiánya ugyancsak az első nyolc hónapban több mint 100 milliárd forinttal lépte túl az előirányzat időarányos részét. A Kopint-Datorg éppen ezen körülmények okán nem tartja indokoltnak idevágó korábbi előrejelzése megváltoztatását, miszerint az államháztartás 2003. évi hiánya közel 1000 milliárd forintot tesz majd ki, ami a várható GDP 5,3-5,5 százaléka.

Az konjunktúrajelentés kitér a világgazdaság helyzetére is, különös tekintettel az Egyesült Államokban várható tartós élénkülésre, a kétesélyes Japánra, illetve arra, hogy az Európai Unió változatlanul belső strukturális problémáinak az áldozata. Igaz, Németország végül is elindította az egészségügyi reformját, de a költségvetési mérleg hiánya náluk is, Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában is jócskán meghaladja a növekedési és stabilitási paktumban meghatározott mértéket. Kelet-Közép-Európa mintaországa Szlovénia, míg a többiek sok tekintetben hasonló gazdasági problémákkal küzdenek, azaz tőlünk északabbra a munkanélküliség, a viszonylag magas infláció okoz problémát, s a költségvetési deficit is többfelé „magyaros vonásokkal” rendelkezik.

A tanulmány rövid összefoglalója

Nemzetközi gazdaság részletesebben

Magyar gazdaság részletesebben