Az Ecostat kis- és középvállalati konjunktúra-indexe májusban 40 százalék volt, a bizalmi mutató az elmúlt hónapban 6 százalékponttal két éves mélypontjára csökkent. A hazai vállalkozások üzleti trendje 2003. augusztustól tizenegy hónapon keresztül töretlenül emelkedett, majd a nemzetközi konjunktúra lassulásáról szóló előrejelzések hatására a bizalmi index az 50 százalékos határérték körül ingadozott. Egyértelmű negatív irányú tendencia változás 2005 első hónapjaiban következett be, hátterében a főbb európai gazdaságok és a hazai reálgazdaság várakozásoktól elmaradó teljesítménye áll.

A hazai vállalkozások májusi, viszonylag nagyfokú bizalom vesztése a magyar gazdaság egészét, a kibővült EU-t, ezen belül a velünk csatlakozott országok teljesítményét alapul véve kevéssé tűnik indokoltnak és megalapozottnak. Az Ecostat szerint a mérséklődő világgazdasági növekedés, a nyugat-európai nagygazdaságok gyengélkedése és a világkereskedelem szerényebb dinamikája mellett Magyarország világátlaghoz közeli növekedése nem ad okot komoly aggodalomra.

A hazai gazdaság 2005-ben - a tavalyi 4 százalék után - 3,5 százalék körüli növekedést érthet el, a fejlődést a beruházások és bővülő export mellett a növekvő lakossági fogyasztás is segíti. Elsősorban nagyvállalataink sikerének könyvelhető el, hogy a hazai export növekedési kilátásai jónak mondhatók. A külföldi működő tőke beáramlás élénkülése, az EU támogatások bővülése, a termelékenység javulása a hazai cégek - a közöttük a piacképes kis- és középvállalatok - külpiaci aktivitását erősíti. Ez utóbbiak számára különösen az új tagállamok piacainak meghódítása és a hazai piaci pozíciók megtartása jelenthet teljesíthető célkitűzést.

A KKV szektor rövid távú fejlődésének kilátásai 2005-ben nem romlanak drámaian. A cégek lehetőségeit némiképp beárnyékolja ugyan az egyensúlyi viszonyok javítására irányuló gazdaságpolitika, javítja viszont a fejlesztési és finanszírozási pénzforrások bővülése, igénybevételük megkönnyítése, a kamatszint csökkenése, a nemzeti valuta gyengülése.

Májusban a hazai kis- és középvállalatok többsége negatívan értékelte mind az ország, mind saját cége fejlődési esélyeit. A borúlátó várakozások hátterében a napokban publikált, egyértelmű lassulásra utaló első negyedévi makro adatok és a magas államháztartási hiány leszorítása érdekében várható korrekciós intézkedések állhatnak.

A hazai kis- és középvállalatok előrejelzése szerint a nemzetgazdaság egészének lassuló fejlődése negatívan hat saját működési feltételeikre. A külpiaci kereslet mérséklődő növekedése és a belföldi kereslet bizonytalan élénkülése rontja a vállalkozások rövid távú kilátásait. Jelenleg a szektor működését az egyensúlyi feszültségek fennállása miatt érdemi lépésekkel a gazdasági kormányzat csak korlátozott mértékben képes segíteni, néhány közérzetjavító, akadály elhárító intézkedéssel az adminisztrációs kötelezettségek körét szűkíti.

A gazdasági nehézségek ellenére továbbra is kiemelt kormányzati prioritás a hazai vállalkozások versenyképességének javítása, fejlesztése. Az uniós és a költségvetési források bővülése, a hozzáférés könnyítése széles körben javította a kis- és középvállalkozások tőkeellátottságát. A hazai tulajdonú vállalatok 55 százaléka a következő fél évben nem számol likviditási helyzetének érdemi változásával. A cégek átmeneti fizetési nehézségeiket elsősorban fejlesztések elhalasztásával, illetve pénzintézeti hitel igénybevételével tervezik megoldani.

Magyarország uniós csatlakozása hosszabb ideje élénkíti a termelő szféra fejlesztési aktivitását. Mind az előkészítő szakaszban, mind a múlt évben a hazai vállalatok széles köre ismerte fel, hogy az új piaci kihívásoknak csak technológiai korszerűsítésekkel felelhetnek meg. A fejlesztések konkrét kivitelezéséhez a belépés előtt az élénkülő gazdasági környezet teremtett kedvező feltételeket, a csatlakozás után a pótlólagos közösségi források igénybevétele is segíti a beruházási tervek kivitelezését. Májusban a beruházási hajlandóság 37 százalékra mérséklődött, két hónap alatt tíz százalékkal gyengült. A cégek beruházási tevékenységét fékező objektív tényezők között első helyre került a jövőt övező bizonytalanság és az elégtelen belföldi kereslet.

Az egy évre visszatekintő fogyasztói áremelkedés mértéke áprilisban 3,9 százalékot ért el, az index két hónap óta emelkedik. A pénzromlás gyorsulása az üzemanyagok, valamint a primőr élelmiszerek áremelkedésével függ össze. Szakértői várakozások szerint az inflációs trend az év végéig változó növekedési pályát ír le, a 2005. évi infláció mértékét az Ecostat 3,8 százalékra prognosztizálja. Májusban a KKV szektor éves inflációs előrejelzése jelentősen felülmúlja a realitásokat, mértéke 6,2 százalék. A 2005 decemberre vonatkozó inflációs prognózist felfelé, 5,8 százalékra módosították a kis- és középvállalatok. A pesszimista inflációs korrekciók mellett a hazai cégek értékesítési áremelési törekvése, lehetősége még kisebb lett, éves szinten átlagosan 1,9 százalékra csökkent.