- Készített-e a közelmúltban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara állásfoglalást az adóterhek csökkentésével kapcsolatban?
- Magyarországon a kis- és középvállalkozások a foglalkoztatottak kb. kétharmadát foglalkoztatják és a GDP közel 50%-át adják. A kis- és középvállalkozói szféra a kamarai rendszerben is jelentős súlyt képvisel, érdekeik megjelenítésére az MKIK Elnökségének tanácsadó, döntés-előkészítő testületeként Kis- és Középvállalkozói Kollégium működik, ahol valamennyi területi kamara képviselteti magát. A Kollégium – az MKIK kutatói hátterére támaszkodva – folyamatosan figyelemmel kíséri a kisvállalkozások helyzetét, javaslatokat, szakmai koncepciókat dolgoz ki a kormányzat, a törvényalkotók számára. Több területen – legutóbb például a repi-adó vagy az árfolyamsáv szélesítés kérdésében, illetve a gazdaságélénkítő kormányzati program megalkotásánál – sikeresen képviselte a kis- és középvállalkozói szféra érdekeit.
Az MKIK Kis- és Középvállalkozási Kollégiuma legutóbb ez év októberi ülésén tekintette át a kis- és középvállalkozások helyzetét, állásfoglalást készített e vállalkozói kör gazdasági környezetét érintő kormányzati intézkedésekről, valamint rövid és hosszú távú javaslatokat dolgozott ki támogatásuk érdekében. A Kollégium, elismerve a szféra erősítésére, fejlesztésére vonatkozó kormányzati erőfeszítéseket úgy foglalt állást, hogy a kisvállalkozások lehetőségeinek bővítésére, versenyhelyzetének javítására a jövőben is kiemelt figyelmet kell fordítani, tekintve, hogy a globalizációs, a tőkekoncentrációs folyamatok legérzékenyebben e kört érintik. Támogatásuk érdekében a Kollégium az alábbi javaslatokat fogalmazta meg:
 A befektetések, beruházási célú megtakarítások adómentes, kumulálható ösztönzése az adórendszeren keresztül, ezzel egyidejűleg a jelenlegi beruházási kedvezmény további bővítése, az értékhatár megemelése, már rövid távon is.
 A vállalkozói adózás egységesítése, azaz egységes vállalkozói adótörvény bevezetése.
 Az alacsonyabb értékű beruházások adórendszeren keresztüli támogatása.
 A mainál magasabb amortizációs kulcsok alkalmazhatósága, amortizáció-ági fejlesztési forrás képzése.
 A kisvállalkozások bizonyos körének teljes adómentessége.
 Az osztalékadó-kulcsok egységesítése.
 A likviditási problémák csökkentése érdekében az áfa visszaigénylés egyszerűsítése és gyakoriságának növelése.
 Minél több adónem összevonása.
 Az egészségügyi hozzájárulás eltörlése, de legalább csökkentése.

Fentiek mellett azonban szükség van:
 A kis- és középvállalkozások átmeneti likviditási problémáinak kezelésére hitel- és garanciarendszer keretében új konstrukciók működtetésére. Ilyen például az MKIK és a VOSZ által bevezetésre javasolt vállalkozói hitelkártya, a hozzá kapcsolódó költségvetési kamattámogatásról most folynak a tárgyalások.
 A támogatási rendszerben a Széchenyi-terv pályázati rendszerének folyamatosan a vállalkozók számára kedvezőbb módosítására, új pályázatok meghirdetésére, a saját forrás előírás könnyítésére, a támogatás mértékének és összeghatárának emelésére, mindenekelőtt a kisvállalkozásoknál.
 a mikor- kis- és középvállalati besorolás alapját képező létszám és árbevétel határokat emelni lenne szükséges ahhoz, hogy a Magyarországi középvállalkozási réteg jelentkezhessen az élő támogatási formákra

Ez év áprilisában készült el az MKIK Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézetének tanulmánya az áfa-kulcsok csökkentésének lehetőségéről. Az adókulcsok csökkentésével szemben az a leggyakrabban említett érv, hogy az adóbevételek mérséklődése az államháztartási hiány emelkedését okozza, ha csak nem kerül sor más adónemek mértékének emelésére, vagy a kiadások hasonló mértékű csökkentésére. 2001-ben kivételes helyzet állt elő azzal, hogy az áfa bevételek jelentősen meghaladták az eredetileg tervezettet. A költségvetés vártnál kedvezőbb helyzete lehetőséget nyújt az áfa kulcsok 3-4%-pontos csökkentésére anélkül, hogy a makrogazdasági egyensúlyt veszélyeztetné, nem vezetne a tervezettnél nagyobb költségvetési hiányra, az inflációt viszont tovább mérsékelné.

- Milyen szinten, milyen érdekképviseletekkel összefogva kíván az MKIK a jövőben együtt dolgozni? Milyen módon próbálja a vállalkozások érdekeiket érvényesíteni az adóterhek (ideértve az adminisztrációs terheket is) csökkentése terén?
- Az MKIK együttműködési megállapodást írt alá a Gazdasági és az Oktatási Minisztériummal.
A GM-MKIK megállapodás a többi között a gazdaság általános fejlesztésére, általános érdekeinek előmozdítására irányul. Ennek keretében az MKIK feltárja és összefoglalja a vállalkozásokat, különösen a kis- és középvállalkozásokat érintő problémákat, javaslatokat készít azok megoldására.
Az MKIK részt vesz a GM adókkal, adminisztrációs kötelezettségekkel foglalkozó bizottságaiban, amelyekben részletesen kifejti álláspontját és javaslatait, ezeknek keretében is mód nyílik a nagyobb érdekképviseletekkel történő egyeztetésre. Ilyen bizottságok:
 a Gazdasági Tanács, valamint annak Stratégiai és Operatív Bizottsága,
 a Vállalkozásfejlesztési Tanács és annak munkabizottságai.
A fenti fórumokon plenáris és szakértői szinten kerül megtárgyalásra a többi között: az adó-, járulék-, adminisztrációs terhek csökkentése, a minimálbérszabályozás, a jogszabályi előírások végrehajthatósága.
Az OM-MKIK megállapodás egyebek mellett az oktatási finanszírozási források biztosítására, például adókedvezményekkel, valamint a szakképzési hozzájárulás rendszerének átalakítására irányul.
Aláírás előtt áll az együttműködési megállapodás az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és az MKIK között, amely lehetőséget ad arra, hogy az APEH és az MKIK közösen segítse a vállalkozások adózási közérzetének javítását, az adózás egyszerűsítését. Komoly előrelépést fog jelenteni, hogy összesített adóbevallási adatokból az MKIK elemzéseket készíthet, amelyekből következtetések vonhatók le a szabályozó rendszer egyes elemeinek vállalkozásokra gyakorolt hatásáról, és a javaslatok is tényadatokkal támaszthatók alá.
A különböző érdekképviseletek és szövetségek gyakran jeleznek az MKIK számára tagjaikat érintő problémákat, amelyeket az MKIK a javaslatok készítése során természetesen figyelembe is vesz.

- Van-e az MKIK-nak információja arról, hogy a kis- és középvállalkozások milyen mértékben tudják igénybe venni a különböző beruházási adókedvezményeket (amely összege egyébként emelkedik a 2002. évtől)? Ha nehézségeik vannak, mi okozza ezeket?
- A mikro- és kisvállalkozások legnagyobb problémája a saját fejlesztési forrás hiánya vagy elégtelensége, aminek oka, hogy tőkeakkumulációs lehetőségük erősen korlátozott. Ez akadályozza a beruházási adókedvezmények igénybevételét és a Széchenyi-terv pályázatokhoz való hozzájutást.
Ahhoz, hogy a 10 millió forint beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény igénybe vehető legyen, ki kell gazdálkodni a beruházáshoz szükséges összeget. Ez az egészen kicsi vállalkozásoknál jelenleg is gondot okoz, számukra a kedvezmény emelése nem jelent megoldást.
Ezért javasoljuk, hogy a műszaki fejlesztés, innováció további elősegítése érdekében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára lehetővé kell tenni eredménytartalék adómentes képzését.