Az első negyedév visszaigazolta, hogy jótékonyan hatott az ingatlanpiacra, az árakra az áfa 25 százalékról 20-ra való csökkentése. De vajon a kormányzattól várható egyensúlyjavítás - a 15 százalékos áfa 20-ra növelése, további adónemeknek, s a munkavállalói járuléknak az emelése, az ingatlanadó lehetséges kivetése, a fizetőképes kereslet egyik fontos rétegének, a közalkalmazotti karnak a vélelmezett megtizedelése - milyen válaszlépést vált ki a lakáspiacon? A kérdéssel Akar Lászlót, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatóját illettük abból az alkalomból, hogy cége negyedéves ingatlanpiaci helyzetértékelését ismertette május 17-i sajtótájékoztatóján. Az AL Holdinggal és az Ingatlan és Befektetés című szaklappal egyetemben készült vizsgálat eredménye ezúttal is a piac szereplőinek várakozását kifejező - javuló tendenciát mutató - indexben öltött testet.
Akar László jóslata szerint a lakásszektorban érdekelt vállalkozásoknak a kormányzati kiigazítások nem okoznak a jelenlegitől lényegesen eltérő helyzetet. A GKI egyébként is azt vetítette előre, hogy ha nem hajtana végre egyensúlyjavító intézkedéseket már a második félév folyamán a kormányzat, akkor kellene veszélyesen nagy reálbér növekedéssel számolni. A korrekciók után is növekvő reálbért vélelmez a gazdaságkutató. A lakáspiacon az, hogy vélhetően a 15 százalékos áfát 20-ra emelik, közvetlenül nem hat, hiszen az otthonok egyébként is ezt a 20 százalékos kulcs alá tartóznak. Az AL Holding vezérigazgatója, Illy Péter szerint azonban az egyéni vásárlói döntéseket a várható kiigazítások hatása elhalasztott vásárlások formájában befolyásolhatja, a közalkalmazotti szektor esetében pedig mindenképpen mérsékelheti a keresletet az esetleges nagyobb arányú elbocsátási hullám.
Az áprilisi megkérdezések alapján az első negyedévi indexben kifejezett összképet - bár negatív előjelű adat, mínusz 13,8 - bíztatónak tartják az elemzők, hiszen hosszabb idő óta először felfelé tart a piaci várakozások mércéje. A lakáspiacra önmagában nem mérvadó az általános optimizmus, az ingatlanpiac cégeinek várakozását itt a stagnálással lehet jellemezni. Az iroda-, a raktár- és az üzlethelyiség szektor azonban a jócskán javuló általános üzleti klímára hajaz. Csupán az első negyedévben például 58 ezer négyzetméterrel bővült az új irodák alapterülete, a metróépítés, a közlekedési csomópontok kialakítása közelében az üzlethelyiségek kínálata is, kereslete is bővült, a raktárakat pedig "húzza" a bővülő külkereskedelem, az európai, s a német konjunktúra javulása. Az első negyedévben a lakáspiacon trendszerűen bővült a devizahiteles finanszírozás aránya, s amennyiben az egyensúlyjavítás, a reformok elindítása valóban megnyugtatja a piacot, a visszaerősödő forint árfolyama stabilizálódik, s ez hasznos a mostanában devizában vásárlók számára.
Az ingatlanárak előrejelzése tekintetében a piac szereplői nagy kilengéseket nem vélelmeztek. A lakóingatlanok esetében a fővárosban 2 százalék körüli éves drágulást vélelmeznek, s az országos átlag 1,5 százalék. A használt ingatlanoknál feltételeznek nyomott, némiképp csökkenő árakat. Fontos információ a cégek számára - nota bene: a kormány programjának ismerete nélkül fogalmaztak a megkérdezettek - a lakosság szándékának "mérése". Lakásépítést, -vásárlást és -felújítást többen terveznek, mint amennyien így nyilatkoztak a korábbi megkérdezések alkalmával. A GKI 2006-ra vonatkozóan a 40 ezer új lakás átadását reálisnak tartja. Hasonlóan nyilatkozott a szaklap szakírója is, Szepesi Anita pillanatnyilag 1500-1700 azonnal beköltözhető, eladatlan lakásról tud, illetve 7-8 ezerről, melyek úgymond projekt szinten tekinthetők eladásra késznek. Emellett még hosszabb ideig számolni kell strukturális túlkínálattal.
