Az államháztartási hiány évi fél százalékos csökkenése ugyanúgy bizonyosra vehető, mint ennek folyományaként is a 2010-re bevezethető euró - summázta a konzultációt Szekeres Imre, a Magyar Szocialista Párt elnökhelyettese, aki pártja közgazdasági tagozata elnökeként pódiumbeszélgetésre hívott három konjunktúra intézettől három makroelemzőt. A június 23-án megtartott eszmecserén Petschnig Mária Zita immáron gazdaságtörténeti visszatekintésnek is ajánlotta saját szavait, azokat, amelyeket most felidézett, de először 2001-ben mondott el a nyilvánosság előtt. A lényege, hogy gyakorlatilag csak 2000-ig volt nagyon is rendben a magyar gazdaság, utána, már 2001-ben is kedvezőtlenebbé váltak a folyamatok. S már akkoriban is bizonyítani igyekezett a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa, hogy a jellemző nem a 2000-ig tartó, hanem az azt követő tendencia, azaz valóban mérséklődő konjunktúrához kellett akkor is igazodnia a választási programnak. Voltaképpen erre utaló "üzenetet" fogalmazott meg Petschnig Mária Zita, de a 2005-ös MSZP-s hallgatóságának. A magyar gazdaság növekedési üteme háromnegyed éve - egyáltalán nem meglepő módon - lassul, ám ez a trend nem olyan számokkal igaz, mint az uniós, vagy a németországi lassulás. Azt azonban tényként igyekezett megállapítani a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa, hogy nincs meg sajnos a 2 százalékpontos növekedési ütemkülönbség, az EU és benne Németország, illetve hazánk között. Belyó Pál, az Ecostat igazgatója - és az MSZP szervezte pódiumbeszélgetés másik résztvevője - az első negyedévi legfrissebb adatokkal, a mi 2,9 százalékos növekedési ütemünk kimutatásával, illetve a 0,9 százalékos német számmal azt igyekezett bizonyítani, hogy a kívánatos különbség szerencsére mégis igaz. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke az Orbán Viktor által használt hasonló számra utalt, az ex miniszterelnök ugyanis a kívánatos különbséget szintén a kettes számmal határozta meg, bár összetévesztette a két százalékos különbséget a kétszeres különbséggel...
"A magyar gazdaság motorja pörög vagy pöfög?" című vitán azt senki nem vonta kétségbe, hogy az élénkülés 2004 második félévéig tartott, mindössze egy esztendőn keresztül. A megtorpanás azonban nem önálló "érdem", hiszen Magyarországnak sikerült a legjobban integrálódnia az unióhoz, annak is az úgynevezett magországaihoz. Petschnig Mária Zita a 2005-ös második félévre kedvezőbb feltételeket jósol, de nem tartja valószínűnek azt, hogy a növekedés elérje a 4 százalékot, azt a mértéket, amelyet a költségvetési törvény megjelölt. Igaz, a tervezéskor az olajár elszaladásával és a külső konjunktúra kedvezőtlen alakulásával nemigen számoltak. Komolyabb problémának azonban nem ezt, hanem az államháztartás szerkezeti "repedéseit" látja a szakember: a beruházásokat mind erőteljesebben már az állami pénzek hajtják. Petschnig Mária Zita 2006-os előrejelzése: szükség lehet a kiigazításra, s ez hűtheti a gazdaságot. Bár önmagában ez a megállapítás sem pesszimista, ám a vitázó Ecostat-igazgató ennyire sem gondolja kedvezőtlennek a viszonyokat. Mint mondta, kis túlzással azért kell drukkolnia a gazdaságnak, hogy az állam ne avatkozzon be, mivel a gazdasági folyamatok - némi egyensúlytalansággal persze - de veszélyek nélkül megy a maga útján. Belyó Pál leszögezte, hogy szerencsére az export a hajtóerő és nem a fogyasztás, ez utóbbi nem éri el a 3 százalékot, vagyis alacsonyabb a GDP növekményénél. Fontos, hogy nőni kezdett a lakosság megtakarítása is. Az idén 4,3 milliárd euró befektetés várható, s ez ugyancsak kedvező szám. Belyó úgy tartja, hogy a külföldiek befektető kedvét alapvetően a közhangulat befolyásolja, illetve az az infrastruktúra, amely az országban jelen van. A szakember szerint az nem zavaró, hogy hitelből épít az ország, ez normális akkor, ha értelmes dologra - például autópálya építésére - megy el a kölcsön.
Az államháztartás hiánya - 4 százalékkörüli lesz - jól kezelhető, s mindössze az a baj vele, hogy az e tárgyban megfogalmazott cél nem teljesül. Vagy ahogyan Vértes András kommentálta: a magunk vállalta ígéretünket nem hoztuk, emiatt prüszköl ránk Brüsszel, s nem a tényleges mérték miatt. A GKI Rt. elnöke egyébként több makrogazdasági mutatóról állította, hogy azok szinte változatlanok voltak, maradtak, sőt talán lesznek is, függetlenül a tágabb gazdasági környezettől, annak alakulásától. Például 1998-2000 között a folyó fizetési mérleg lényegében akkora volt, mint jelenleg, s nincs is baj vele, ha a külföldi befektetők finanszírozzák. Vértes a legfőbb feladatnak az államháztartás középtávú modernizációs programjának kidolgozását és sürgős elindítását tartja.
