A jegybanki kamatdöntés megfelelt a piaci várakozásoknak: a Reuters és az MTI által megkérdezett hazai és londoni elemzők egyaránt tartásra számítottak. A tanács asztalán az elfogadott mellett, 25 bázispontos vágásra vonatkozó javaslat szerepelt, a grémium tagjainak túlnyomó többsége szavazott a ráta változatlanul hagyása mellett.
Óvatos monetáris politika indokolt
Az MNB indoklásként azt jelezte, hogy a változékony kockázati környezet és a célt hosszabb időszakon keresztül meghaladó infláció továbbra is óvatos monetáris politikát indokol. A monetáris tanács mindent megtesz annak érdekében, hogy a bejelentett kormányzati intézkedések árszintemelő hatásának ne legyenek másodkörös következményei, és az intézkedések közvetlen hatásának kifutása után az infláció a középtávú céllal összhangban alakuljon. Kamatcsökkentésre a kockázati prémium tartós és érdemi csökkenése és az inflációs kilátások javulása esetén kerülhet sor.
Idén alacsonyabb, jövőre magasabb infláció
A Monetáris Tanács az alapkamat mellett az inflációs jelentést is megtárgyalta. A friss prognózis szerint a fogyasztói árak az idén 5,3 százalékkal nőnek, amely 0,3 százalékponttal alacsonyabb a korábbi előrejelzésnél. Jövőre ugyanakkor a drágulás üteme gyorsabb, éves szinten 3,5 százalék lehet a korábban várt 3 százaléknál.
A GDP a jegybank szakemberei szerint az idén 0,8 százalékkal zsugorodhat, szemben a márciusban várt 0,1 százalékos növekedésssel. A jövő évre a jegybank 0,8 százalékos GDP-bővüléssel (három hónapja még 1,5 százalékos ütem szerepelt ezen a soron).
Simor András elmondta: a monetáris tanács úgy látja, hogy az áfa- és jövedéki adóemelések kifutása után, a jövő év végére az infláció a cél által kijelölt 3 százalékra csökkenhet. A részletes inflációs előrejelzést csütörtökön publikálja az MNB.
Az üzemanyagár mérsékli az inflációt
Az olajár és vele a benzinár csökkenése mérsékelheti az inflációt az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik úgy vélték, hogy ezért csökkenthette a korábbi 5,6 százalékról 5,3 százalékra idei inflációs előrejelzését a Magyar Nemzeti Bank.
Forintban számolva áprilisban az olajár 28 ezer forint volt, jelenleg 21 ezer, ami több mint 20 százalékos csökkenés, és hasonló tendencia érvényesül a benzinárban is - mondta Suppan Gergely. A TakarékBank senior elemzője hozzátette, hogy az üzemanyagárak a magyar fogyasztói kosárban 8,5 százalékos súllyal szerepelnek, így egy 20 százalékos áresés akár 1,5 százalékponttal is mérsékelheti az inflációt. Májusban már 5,3 százalékra lassult a 12 havi infláció, a mutató júniusban tovább eshet a szakember szerint.
A TakarékBank prognózisa egyébként jövőre az infláció 3,7 százalékos inflációról szól, ami egy kissé magasabb az MNB most kiadott 3,5 százalékos mutatójánál, de Suppan Gergely úgy látja, hogy tartós olajárcsökkenés, illetve a forint erősödése esetén a jövő év végére 3 százalék körül alakulhat az infláció.
A CIB Bank erre az évre 5,6 százalékos inflációt vár, de az olaj és benzinárak esése nyomán "benne van az MNB által várt 5,3 százalék is" - közölte Jobbágy Sándor. A CIB elemzője szerint jövőre 3,7 százalékos fogyasztói árdrágulás számítható, a mutató megegyezik a 2013 decemberre várt adattal.
Recessziót vár a jegybank
Az MNB jelentősen módosított GDP prognózisával Jobbágy Sándor szerint lényegében a piaci konszenzust "lőtte be". A CIB erre az évre 0,5, a Takarékbank 0,3 százalékos GDP csökkenést vár. Suppan Gergely előrejelzésüket azzal magyarázza, hogy anyabankjuk a konszenzusnál gyorsabb gazdasági növekedést vár Németországban, a piac 0,6-0,8 százalékot, míg a DZ Bank 1,4 százalékot. Kétségtelen, hogy a 0,3 százalékos GDP csökkenés lefelé mutató kockázatot takar - jelezte Suppan Gergely.
Az MNB jövő évi 0,8 százalékos GDP prognózisa - amely márciusban még 1,5 százalék volt - elmarad a jelenlegi piaci konszenzustól, amely 1,0-1,1 százalék - kommentálta az adatot Jobbágy Sándor. A CIB Bank elemzője kissé optimistább, 1,3 százalékos növekedést vár jövőre. A TakarékBank is az MNB-nél gyorsabb, 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2013-ra, érvelésük szerint beindul az Audi új kapacitása, és a bázishatás is javíthatja a jövő évi GDP-t, hiszen az idei első negyedévi mínusz 0,7 százalékot "nem lesz nehéz felülmúlni".
