Jelentősen növekedett a jegybank hitelessége
Június 19-én új jegybanktörvényt fogadott el a Parlament, amely már teljes egészében megfelel az Európai Unió normáinak. Kiteljesedett a Jegybank intézményi, személyi és pénzügyi függetlensége, az MNB elsődleges célja az árstabilitás, az ellenőrzést az Állami Számvevőszék biztosítja. A Monetáris Tanács hatóköre és felelőssége megnövekedett, havonta kétszer ülésezik. Javult az MNB működésének átláthatósága, kiszámíthatóbbá vált a monetáris politika.

Kiválóan teljesít a gazdaság
A világgazdaságban bekövetkezett kedvezőtlen folyamatok ellenére Magyarországon gyors maradt a gazdasági növekedés és javultak a makrogazdasági egyensúly-mutatók is. A növekedés 4% körüli üteme nagyon jónak mondható, miközben csökkent az államháztartás és a folyó fizetési mérleg deficitje, a munkanélküliség és az infláció. A kiváló makrogazdasági teljesítmény kedvező hátteret teremtett a Jegybank antiinflációs monetáris politikájához.
A forinterősödés nem vezetett az export csökkenéséhez és az import, vagy a fogyasztás mértéktelen növekedéséhez. A kormányzat és a Gazdasági Kamara, ahol szükséges volt, megfelelően ellensúlyozta az erős forint kis- és középvállalkozásokra gyakorolt negatív hatásait. A folyó fizetések mérlege a forinterősödéssel párhuzamosan jelentősen javult, az export 13, míg az import csak 10%-kal nőtt, 3-400 millió euróval javult az idegenforgalom mérlege. Az év első 11 hónapjának deficitje csak 344 millió euró volt, ami az előző év hasonló időszakának egyharmada, és várhatóan az éves hiány nem haladja meg az egymilliárd eurót.

Kedvező piaci árfolyam alakulás
Az MNB inflációs céljai, beleértve a 2002-2003-as évekre kitűzött célokat is, a jelenlegi árfolyamsávval összhangban vannak. Az árfolyam-erősödés dezinflációs hatásai több hónapos, néha esetleg több éves késéssel, fokozatosan bontakoznak ki. Ezért a következő évekre kitűzött inflációs célok eléréséhez jelenleg nincs és feltehetően nem is lesz szükség a piacon kialakultnál lényegesen erősebb forintra, így a jelenlegi árfolyamsáv megváltoztatására sem. Természetesen az MNB céljai, illetve az azok eléréséhez szükséges forinterősödésre vonatkozó várakozásai jelentős mértékben függenek a nemzetközi és hazai gazdasági helyzettől és fejleményektől. Különösen fontosak a hazai inflációs várakozások, valamint az importált infláció hatásai, amelyek ma véleményünk szerint semleges, talán egy kicsit kedvező környezetet teremtenek.

Az államnak nincs nettó devizaadóssága
Az állam MNB-nél kezelt devizatartalékai az év végén 12,2 Mrd eurót tettek ki. Ez 1,7 Mrd euróval meghaladja az államháztartás és a Nemzeti Bank együttes, devizában fennálló adósságát. Több tehát a deviza befektetésünk, mint a tartozásunk. Ez is lehetővé teszi, hogy a 2002-ben lejáró devizaadósságot forintból fizessük vissza.

Magyarország 2006-ban csatlakozni kíván az euró-zónához
Az év során Kormány és a Magyar Nemzeti Bank elfogadta, hogy az Európai Unióba történő belépésünket követően a lehető legrövidebb időn belül – optimális esetben – 2006-ban Magyarország is csatlakozni kíván az Európai Monetáris Unióhoz, azaz mi is bevezetjük az eurót. A gazdaság-, a fiskális- és a monetáris politikában egyaránt prioritást élveznek az euró bevezetés feltételeinek eléréséhez szükséges folyamatok. Az euró zónához való csatlakozásunk tovább növelheti a gazdasági növekedés ütemét, mivel az alacsony kamatok és alacsony infláció, a közös valuta, a megszűnő átváltási költségek és főképpen az euró stabilitása rendkívül kedvező feltételeket teremt a hazai vállalkozók és magánszemélyek részére egyaránt. A csatlakozáshoz szükséges feltételeket – az úgynevezett „koppenhágai” és „maastrichti” kritériumokat – 2004-ig, illetve 2006-ig teljesíteni akarjuk.

A kormánnyal egyetértésben gyökeres átalakítás a monetáris politikában
A Jegybank megnövekedett függetlensége és az euró-zónához történő csatlakozás világos középtávú célkitűzése lehetővé, illetve szükségessé tette a monetáris politika gyökeres átalakítását. Május 4-én egy új árfolyamrendszert vezettünk be, amelyben a forint árfolyamának ingadozási sávja +/- 15%-ra szélesedett, októbertől pedig megszűnt a forint csúszóleértékelése. Ezzel lényegében megfelelünk az Európai Unió ERM II árfolyamrendszerének. Júniustól áttértünk az inflációs célkövetés rendszerére, az elérendő inflációt pedig 1-2 évre előre határozzuk meg.

7% körülire süllyedt az infláció és minden bizonnyal tovább csökken
Júniusban még sokak számára hihetetlennek tűnt, hogy a május havi 10,8%-os évi infláció decemberre az MNB által megjelölt 7%-ot eléri, és 2002. Decemberre a folytatódó dezinfláció mellett 4,5%-ra csökken az áremelkedés éves üteme. 2001 decemberében minden valószínűség szerint teljesül a 7% körüli előrejelzés, és az MNB-nek rendelkezésre állnak az eszközei ahhoz is, hogy a kedvező gazdasági folyamatok megtörése nélkül elérjük a 2002 decemberére kitűzött 4,5%-ot, illetve a 2003 decemberére időközben kitűzött 3,5%-ot.

Jelentősen csökkennek a kamatok
2001-ben az MNB hat alkalommal, összesen 2 százalékponttal csökkentette irányadó kamatát. Ezzel párhuzamosan néhány esetben az állami támogatások növekedése miatt ennél is gyorsabban csökkentek a bankok hitelkamatai. A vállalati és lakossági éven túli hitelek átlagos kamata az év során 13,1%-ról 11,85%-ra csökkent, ennél is gyorsabban, 17,9%-ról 14,9%-ra csökkentek a háztartások átlagos ingatlan hitelkamatai. Az állam által támogatott lakásépítések hitelkamata egyes esetekben már 2,9%-ra is csökkent. Az államkötvények hozamai a kamatcsökkentésnél is nagyobb ütemben csökkentek, a 10 éves magyar államkötvények referencia-hozama 2001 végére 7% körüli szintre csökkent, ami megközelíti az Európai Uniós tagállamok 10 éves államkötvényeinek átlagos hozamát.

Erős pénzügyi közvetítő rendszer
A hitelintézeti rendszer 2001. Évi teljesítménye kedvező. Növekvő eredmény mellett kiemelkedően magas tőkearányos jövedelmezőséget értek el a hitelintézetek (átlagosan kb. 18%). Rendkívüli mértékben, kb. 63%-kal növekedett a háztartások hitelállománya (ezen belül a lakáshiteleké 72,6%-kal).

Hetven év után szabadon…
Június 16-án az MNB javaslatára a Kormány véglegesen eltörölte a 70 éve bevezetett devizakorlátozásokat, ezzel megvalósult a forint teljes konvertibilitása. A teljes körű devizaliberalizáció különösen hasznos volt a gazdaság szereplői számára, és megszüntette a magánszemélyek méltatlan és megalázó, értelmetlen korlátozásait is. Féléves tapasztalat után nyugodtan állítható, hogy semmilyen zavart nem okozott a gazdaság működésében, hozzájárult viszont annak rugalmasabbá tételéhez, hatékonyabb likviditás-menedzselést lehetővé téve.

Felkészülés az euró készpénz bevezetésére az EMU tagállamokban
Az euró valuta zökkenőmentes 2002. január 1-jei bevezetése érdekében az MNB együttműködött a magyarországi bankokkal, kiadta a szükséges rendelkezéseket, térítésmentesen felkészített mintegy 11 000 valutapénztárost, és részt vett a lakosság széles körű tájékoztatásában.

Nyereséges gazdálkodás és költségcsökkentés az MNB-ben
Az MNB különleges helyzetéből következően, törvényben rögzített célja nem a maximális nyereség, hanem az árstabilitás elérése. Az MNB a 2001. Évet is várhatóan nyereséggel zárta. Bevételei meghaladják kiadásait, különösen fontos, hogy a működési költségek reálértékben csaknem 9%-kal csökkentek. Ezt a takarékos gazdálkodás és a belső munkaszervezés racionalizálása tette lehetővé.
A forint árfolyamának az elmúlt évben bekövetkezett erősödése miatt csökkent az MNB könyveiben nyilvántartott nettó devizaeszközök forintértéke. (Ez nyilvánvaló, hiszen a nagyjából 12 Mrd euró devizatartalék az erősebb forintban kifejezve kevesebbnek látszik, bár euróban gyakorlatilag nem változott.) Emellett hasonló nagyságrendben csökkent az állam devizában fennálló adósságának forintértéke is. (Az MNB-nél tehát negatív, az államnál pedig kb. ugyanannyi pozitív átértékelési árfolyam-különbözet keletkezett.)
Az MNB devizaeszközeinek és forrásainak 2000 és 2001 évek során keletkezett átértékelési különbözetét törvényben rögzített eljárás szerint a magyar állam fogja kiegyenlíteni. Ez olyan pénzügyi elszámolás formájában valósul meg, amely nem érinti sem a 2001-es, sem a 2002-es költségvetésben előirányzott bevételeket és kiadásokat, tehát nem csökkenti az állam más célra rendelkezésre álló, korábban tervbe vett forrásait.

2002-ben közelebb kerülünk az euró-zónához
Az év második felében várhatóan beinduló amerikai és nyugat-európai konjunktúra mellett a magyar gazdaság továbbra is gyorsan, 4% körüli ütemben növekedhet. Az államháztartás hiánya és a munkanélküliség tovább csökken, a folyó fizetési mérleg esetleg kicsit növekvő hiánya nem veszélyezteti a gazdasági folyamatokat. Remélhetőleg lezárulnak az EU-tárgyalások, így kézzelfogható közelségbe kerül a 2004-es EU-tagság.
A kitűzött 4,5%-os inflációs célt el fogjuk érni, számításaink szerint a jelenlegi árfolyamszint környezetében változó árfolyammal. Ezért az árfolyam-mechanizmuson nem kell változtatni, a kamatok az infláció csökkenésével tovább csökkennek. Az államháztartás adóssága a GDP-hez képest tovább csökken, a lejáró devizaadósságot pedig forintból fogjuk visszafizetni. Így csökkentjük az MNB devizatartalékait.
Az MNB költségeit reálértékben újabb 6%-kal csökkenteni kívánjuk, a racionalizálás tovább folytatódik. Megkezdődik az új, a Budapest belterületén kívüli értéktár létrehozása. Egymillió darab 100 forintos érmét bocsátunk ki hátlapján Kossuth arcképével. Megkezdjük a felkészülést a 2006-tól Magyarországon forgalomba kerülő euró-érmék gyártására, illetve az euró-bankjegyek beszerzésére.

Miniszterek a magyar gazdaságról