A GKI Gazdaságkutató ZRt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2006-ban az I. negyedévhez képest lassul, az I. negyedévi 4,9%-os ütem a II. és III. negyedévre 3,8%-ra mérséklődött. Az ipari fejlődés gyors, az építőipar termelés viszont - igaz rendkívül magas bázishoz képest - csökkenő. Lassult a lakossági fogyasztás és a beruházások dinamikája, pontosabban ez utóbbi a II. és III. negyedévben volumenben is visszaesett. Rendkívül dinamikus viszont a kivitel, s ugyancsak gyors, de attól egyre jobban elmaradó az import fejlődése. Ennek megfelelően a belföldi felhasználás növekedési üteme jóval elmarad a GDP-étől (a II. és a III. negyedévben a belföldi felhasználás csökkent).
Az eddigi gazdasági folyamatokban a költségvetési kiigazításnak (az adóemeléseknek és támogatás-csökkentéseknek) még alig volt szerepe, annak hatása - főleg a közszolgáltató és hazai fogyasztói piacokra termelő/szolgáltató ágazatokra - inkább csak 2007-ben lesz érzékelhető. Viszont az adatokból egyértelmű, hogy a költségvetési magatartás a korábbi évekénél sokkal fegyelmezettebbé vált (a természetbeni társadalmi juttatások, a közösségi fogyasztás és - az autópálya-építés kivételével - az állami beruházások határozottan csökkenni kezdtek). Végeredményben 2006-ban a gazdaság az előző évi 4,2%-ot megközelítő ütemben, 4,1%-kal, kifejezetten exportvezérelt módon növekszik. A fogyasztás és beruházás 1,5 illetve 2% körüli növekedése várható.
Az export volumene közel 5 százalékponttal gyorsabban nő, mint az import, a cserearányok azonban mintegy 2%-kal romlanak. A folyó fizetési és tőkemérleg hiánya nagyjából a 2005. évivel lesz azonos, mivel a külkereskedelemi hiány csökkenésével és a növekvő EU-forrásokkal szemben nő a jövedelemkiáramlás. Ez utóbbi jelentős része, mint újra-befektetett profit viszont a tőkebeáramlást erősíti.
A IV. negyedévben már a kiigazítás is érzékelhetően mérsékli a belföldi kereslet növekedését. A bruttó bérek növekedési üteme kissé lassul, viszont a nettó bérnövekedés az egyéni járulékok emelése miatt ennél sokkal erőteljesebben fékeződik. Közben az áfa-emeléssel és a háztartási energia árának emelkedésével összefüggésben az infláció gyorsult, így az év első felében jellemző 5% feletti reálbér-növekedés az év végére csökkenésbe megy át, miközben az év egészében 3,5%-os reálbér-növekedés várható. A nyugdíjak reálértéke hasonló pályát befutva és hasonló mértékben, 3,6%-kal emelkedik.
Az államháztartásban a javulás ugyan megkezdődött, de a 2006. évi deficit (kb. 9,5%) így is messze nagyobb lesz az előző évinél (7,5%) és a módszertani változások figyelembe vételével módosított tervezettnél (7,5-8%). Az infláció 2006 első felében 2-3% között ingadozott, a kiigazítással összefüggésben viszont az év közepétől meredeken emelkedett, novemberben elérte a 6,4%-ot. 2006 átlagában 3,9%-os, decemberben 6,5% körüli áremelkedés várható. Az év közepétől a forint összességében mintegy 10%-kal gyengült, a kamatok számottevően emelkedni kezdtek. Mivel szeptembertől a pénzpiacok egyre hitelesebbnek tekintették a gazdaságpolitikát, a forint korábbi gyengülésének szinte egészét már visszaerősödte. Az euró-forint árfolyam így az év egészében 264 körül, az év végén 250-255 között lesz.
