Érdemes néhány jellemző, a magyar-német gazdasági kapcsolatokat meghatározó tényt áttekinteni - ajánlja a munkaerőpiaci kapcsolatokat elemezve Deák Andrea, a Neumann International AG ügyvezető igazgatója. Meg is állapítja, Németország Magyarország legfontosabb gazdasági partnere, hiszen a külkereskedelmi forgalom és a külföldi tőkebefektetések egyharmada ehhez az országhoz kötődik. A német befektetők az ország legfontosabb exportőrei közé tartoznak és több százezer modern, jó perspektívákkal rendelkező állást biztosítanak. Csaknem 2%-os részesedésével Magyarország ugyan nem tartozik Németország legnagyobb gazdasági partnerei közé, de német exportpiacként megelőzi még Japánt is. A kereskedelmi kapcsolatok intenzitása mindenképpen átlagon felüli, egyes ágazatokban a magyar áruk és szolgáltatások jelentős mértékben hozzájárulnak a németországi anyacégek gazdasági sikeréhez. A magyar export jelentős részét a Magyarországra letelepült német érdekeltségű vállalatok szállításai alkotják, ezáltal válnak magyar üzemek is a nemzetközi értékteremtő láncok részeseivé.
Németország a munkavállalók szabad áramlása területén élt a csatlakozási szerződés adta lehetőséggel, azzal, hogy legfeljebb 2011-ig korlátozza a hozzáférést hazai munkaerőpiac bizonyos szegmenseihez. Ugyanakkor - emlékeztet Deák Andrea -, a két ország a csatlakozás előtti időszakban kétoldalú munkavállalási keret-megállapodásokkal megkönnyítette a munkavállalási lehetőséget a magyar állampolgárok számára. Két munkavállalásra vonatkozó megállapodás van érvényben most is. Az egyik évi hétezer fős kontingensre vonatkozik, amely a magyar cégek németországi munkavégzését könnyíti meg. A magyar és a német cég közötti szerződés alapján a magyar munkavállalók - a hétezer fős kereten belül - automatikusan megkapják a német munkavállalási engedélyt. A másik egyezség szerint a gyakornoki megállapodás kétezer fő fogadását rögzíti. Ezáltal összesen - államközi megállapodás keretében - kilencezer főt foglalkoztat Németország. A több mint tízezer egyéni munkavállalóval együtt összesen mintegy 20 ezer magyar tevékenykedik munkavállalási engedéllyel.
A magyar munkaerő azonban alapvetően "tartózkodó" típus. Kis számban kerestek állást eddig az EU-ban, főképp a mobilitásnak és a nyelvtudásnak a hiánya miatt. Németországban azt tartják - fejtette ki a Neumann International AG ügyvezető igazgatója -, ha valaki nem beszél tisztességesen németül, biztosan nem is tud rendesen dolgozni. Ez részben igaz, részben előítélet. Igaz, mert a hiányzó kommunikáció csak a félreértéseket táplálja, ami valóban a munka minőségét is befolyásolhatja. Nem beszélve arról, hogy intellektuális pályákon az a legkevesebb, hogy valaki kultúrált szinten írjon és olvasson. Néhány mesterségről külön is érdemes szólni. Az informatikában tevékenykedők esetében Németországból inkább a hazaáramlás figyelhető meg ma már. De nagy problémát jelenthet a jövőben Magyarországon a képzett orvosok elvándorlása. Általános tapasztalat, hogy Lengyelországhoz, Romániához, Bulgáriához képest hazánkból jóval kevesebben szeretnék külföldön megtalálni a boldogulásukat. Ebben persze szerepet játszanak a nyelvtudás hiányán kívül az, hogy az emberek nehezen válnak meg ingatlanjuktól. A magyar képzési rendszer aránytalanságai is gondot jelentenek: túl sok, elhelyezkedési gondokkal küszködő diplomást képzünk, ám kvalifikált technikusból és szakmunkásból hiány mutatkozik. Egyre több magyar diák tanul külföldön, vesz részt különböző uniós programokban, például az Erasmus programban, vagy egyszerűen külföldre megy PHD-zni. Számuk rohamosan nőni fog a jövőben is - folytatja elemzését Deák Andrea.
(A Neumann International AG ügyvezető igazgatójával készült cikk második részét a jövő heti humán összeállításunk közli.)
