2005-től - a 70-es évek óta először - az élelmiszerárak drasztikusan megemelkedtek. Ennek eredményeképpen a kukorica és rizs ára a 2000-es év óta duplájára nőtt, míg a gabona ára megháromszorozódott. Csak 2007-et tekintve a gabonaárak 52 százalékkal nőttek, míg az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének jelentése szerint a globális élelmiszer-árindex a 2006-os 9 százalékkal szemben 40 százalékkal nőtt az elmúlt évben.

Az alapélelmiszerek árának növekedése és az élelmiszerellátás miatti aggodalom fokozódása jelentős következményekkel járhat a fogyasztói magatartás, a kereskedői stratégiák valamint a szállítók és őstermelők reakciói terén.

Dr. Ira Kalish, a Deloitte Research fogyasztói ágazatának igazgatója elmondta: "Már most is tapasztalhatjuk, hogy a megnövekedett élelmiszerárak a vásárlókat a sajátmárkás vagy diszkont árú termékek vásárlására ösztönzik, illetve az olcsóbb üzleteket választják. További következmény lehet, hogy csökken az éttermek és bárok látogatottsága - ahogy ez a legutóbbi gazdasági visszaesés idején is történt. Szegényebb országokban - ahol az államnak kevésbé van lehetősége élelmiszertámogatást nyújtani - ezek az áremelkedések sokkal drasztikusabban jelentkeznek, és erőszakos tiltakozásokat okoztak, például Ázsia, Dél-Amerika és Afrika egyes részein.

A növekvő árak az élelmiszer-kiskereskedők számára növekedési lehetőséget is kínálnak. "Az éttermek helyett a háztartási bevásárlásra áttérő fogyasztók biztosítják ezt a növekedést. Az inflációs tendenciák szintén a nyereséghányad védelmének és növelésének lehetőségét rejtik a kiskereskedők számára Hutter szerint, hiszen a fogyasztók egyre inkább hozzászoknak az áremelésekhez.

Hosszú távon ismét az élelmiszerárak stabilitására lehet számítani, ez azonban egyelőre csak feltételes módban jelenthető ki. Kalish hozzáteszi: "Ha a piaci erők teret kapnak, akkor fokozódni fog az élelmiszertermelés és a termőföld kihasználtsága, így az árak végül normalizálódnak. A mezőgazdaság azonban az állami beavatkozás egyik utolsó bástyája maradt."