2008. év szeptember elsejétől a fogyasztóvédelmi szabályozást érintő törvények és törvénymódosítások léptek hatályba. Változott például a fogyasztóvédelmi törvény, hatályba lépett a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény, valamit az új reklámtörvény is. Az Európai Unió kötelezvényei szerint megalkotott fogyasztóvédelmi jogszabályok szokatlanul csöndesen kezdtek el "működni", holott jóval nagyobb lehetne a visszhangja a "tisztulási folyamatnak" s annak, hogy a kiskereskedelem vállalkozásainak valóban javára lehet, hogy további szervezetek - a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) - is újszerű jogosítványokat kaptak. Wittich Tamás, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója mindenesetre azt állítja, szerencsére nem a hatóságok "hatalmi tobzódását" szolgálják az új törvények.
- A tisztességes kereskedelmi gyakorlat érdekében az év végéig a szakminiszter kezdeményezi a fogyasztóvédelmi charta létrehozását - helyezi a hangsúlyt arra a kötelezettségre a főigazgató, amely vélhetően a leginkább előremutató változást jelenti. - A szociális és munkaügyi miniszter, aki a felelőse ennek a törvényben szereplő feladatnak, arra mozgósítja a kereskedelem vállalkozásait, hogy nevezzék meg, vessék papírra mindazt, amit önként vállalt kötelezettségnek tekintenek a lakosság tudatos fogyasztóvá válása érdekében.
- Miért jó ez az önszabályozás a vállalkozásoknak?
- Azért, mert a chartába foglalt normák is segíthetik, hogy kialakulhasson a mainál igényesebb fogyasztói kultúra. A fogyasztás világát ma a bizalmatlanság jellemzi: bizalmatlan a vásárló a szolgáltatójával szemben, a leghétköznapibb vásárláskor is az lebeg a szeme előtt, hogy átverik, becsapják őt. De bizalmatlanság uralkodik a vállalkozások és a hatóságok között is.
- Álljon helyre a bizalom - de hogyan is?
- Erről szól a charta, amennyiben a vállalkozások deklarálják, milyen kötelezettségeket vállalva gondoskodnak a fogyasztók tisztességes kiszolgálásáról. A törvény általános előírásain túl az adott kereskedelmi vállalkozás a saját személyre szabott normáin keresztül ismerteti, hogyan nem téveszti meg a vevőit. Azaz: a döntésekhez minden információt megad, hogy a fogyasztó valóban tudjon választani. Ezt olyan szellemiségű kereskedelmi kultúrának tartom, amely erősíti a vásárló és a kereskedő egymás iránti bizalmát, s egyben versenyelőnyt is jelent a vállalkozásnak.
- Az új szabályozás nem csak a büntetés eszközét adja a hatóság kezébe, amelyik így már akár szerződést is köthet a kereskedelmi céggel arról, hogy az bizony megjavul. Fogadkozni fognak a boltosok?
- A hatósági szerződés arra ad módot, hogy a jogsértést elkövető vállalkozás valóban vállalást tehessen a kifogásolt jogsértés megszüntetésére. Ettől is az várható, hogy javul a bizalom a vállalkozás és a hatóság, a vásárló és a kereskedő között, s a vevő elégedettségét kiváltó szolgáltatás hozadéka a nagyobb forgalom, üzleti haszon lehet.
- Nem, éppen nem, az ellenőr a feltárt szabálytalanságról ezentúl is felveszi a jegyzőkönyvet, a hatósági szerződést pedig a vállalkozó kérheti, kezdeményezheti. Ezzel elismeri a jogsértést, és vállalja a probléma megszüntetését. A szerződő fél nem maga az ellenőr lesz, hanem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság regionális felügyelősége. Noha még nincs gyakorlatunk ennek az új módszernek az alkalmazásában, azt garantálom, nem ússza meg a büntetést a visszaeső vállalkozás, amelyik arra hivatkozik, hogy az előző szabálytalanság mondjuk az almával történt, az újabb pedig a körtével.
- Szeptember végén elkezdte a munkáját a fogyasztókapcsolati irodahálózat. Kit, mit hivatott szolgálni ez az intézmény?
- Minden megyében megszerveztük a fogyasztókapcsolati irodánkat. A cél az, hogy a szervezetünkhöz érkező évi 115 ezer megkeresés megválaszolásában a hatósági munkatársak mellett civil szakértők is részt vegyenek, megfelelő munkamegosztást megvalósítva, egyúttal átvállalva olyan feladatokat, amelyek korábban - hagyományosan - állami funkciót jelentettek.
- A 115 ezer megkeresés 115 ezer feljelentést takar?
- Nem. Legalább a fele nem szól másról, mint a tájékozatlanságról, arról, hogy a fogyasztó nem tudja, mi is a joga. Éppen ezek a megkeresések azok, amelyekben a szükséges tájékoztatást a civil közreműködők is meg tudják adni. Az irodák tehát a konkrét informálást végzik, s ha úgy ítélik meg, hogy a konkrét ügy okot szolgáltat a hatóság beavatkozására, kezdeményezik a szükséges eljárás lefolytatását a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnél, vagy - ha az ügy úgy kívánja - átadják a feladatot a PSZÁF-nak, versenyhivatalnak, más hatóságnak.
- A legújabb idők fogyasztóvédelmi szabályozása vajon tud-e mit kezdeni a legújabb idők eszközeivel, például az internetes vásárlással, a telefonos szerződésekkel?
- Éppen a tisztességes vállalkozások érdekében folytat a hatóság ebben a körben igen szigorú ellenőrzéseket, mégpedig nem esetlegesen, hanem folyamatosan. Tesszük ezt azért, hogy elejét vegyük a fogyasztók nem megfelelő informálásának. Az egymástól távol lévő felek közötti szerződések megkötése - például az internetes vásárlások vagy a telefonos szerződéskötések - során többször tapasztalható, hogy a vállalkozások - elsősorban a jogszabály által is megkövetelt információk elhallgatásával - tudatos megtévesztéseket követnek el. Éppen a ma még valóban újszerű kereskedelemben kell elejét venni a bizalmatlanság kialakulásának, mivel éppen itt tapasztalható talán a leggyorsabb, exponenciális növekedés. Ezért lenne igen jó, ha a tisztességes kereskedelmi magatartás lenne a jellemző, s éppen a bizalmatlanság nem nőne ugyancsak exponenciálisan.
A teljes összeállítás a Piac és Profit magazin decemberi számában olvasható.
