Bár az elmúlt év második felében az USA-ban recesszió alakult ki, és legszorosabb kereskedelmi partnerünk, Németország gazdasága is csupán 1% alatti növekedést mutat, a magyar GDP növekedése 2001. első három negyedévében 4%-os volt. Ez kismértékű lassulást jelez az előző évhez képest, ugyanakkor az EU országaihoz mért növekedési ütemkülönbség nem szűkült, vagyis a felzárkózás változatlan ütemben zajlik.

A növekedés motorja tavaly termelési oldalról az ipar helyett az építőipar és a szolgáltató szektor volt, tükrözve a Széchenyi Terv keretében megvalósuló központi beruházások és a lakásprogram hatását. A külföldi tulajdonú vállalatok ugyanakkor – a külső kereslet megcsappanásával összefüggésben – a korábbinál szerényebb beruházási aktivitást mutattak.

A külkereskedelmi dinamika csökkenése ellenére a növekedés 2001-ben is export-vezérelt maradt. Az export önmagában kb. 13%-kal nőtt 2001. első 11 hónapjában, miközben az OECD becslése szerint a hazai exportpiacok növekedése 2001-ben csak 4% alatti kivitelbővülést tett volna lehetővé.
Az elmúlt évben bekövetkezett folyamatok néhány ponton eltértek az előzetesen feltételezettől, ennek ellenére a fejlődés a legfontosabb területeken az elképzelések szerint ment végbe.

A feltételezettnél kedvezőbben alakultak a külső és belső egyensúlyi mutatók. A külkereskedelmi mérleg és a turizmus egyenlegének kedvező alakulása eredményeként folyó fizetési mérleg göngyölt hiánya novemberig az egy évvel korábbinak csupán harmadát, 344 millió eurót ért el, és folytatódott a külső államadósság csökkenése. Mindez a magyar gazdaság egészséges voltát és növekvő alkalmazkodóképességét bizonyítja.

Hatékony az anticiklikus gazdaságpolitika
A magyar gazdaság kedvező külső és belső egyensúlyi helyzete lehetővé tette a Kormány számára, hogy kockázat nélkül tegyen gazdaságpolitikai lépéseket a világgazdasági dekonjunktúra hazai növekedésre gyakorolt fékező hatása ellen. A gazdaságpolitikai intézkedések nemzetgazdasági szinten kisebb költségekkel jártak, mintha a magyar gazdaságban is a nemzetközileg tapasztalt mértékű lassulás következett volna be.

A Kormány 2001-ben meghirdette a Széchenyi Tervet, amely a köz-és magánszektor együttműködésének, közös finanszírozásának alapelvére épül. A Széchenyi Terv pályázatai jelentős állami forrás bevonása mellett a magántőkét is megmozdították, és érzékelhető gazdasági hatást fejtettek ki.

A lakásprogram eredményei például lemérhetőek nemcsak a felépített lakások számának 50%-os növekedésén, hanem az építő- és építőanyag-iparra gyakorolt húzóhatás alapján is. Ugyanígy, a turisztikai program eredményei megmutatkoznak a szállodai szobaszám növekedésén túl a turisztikai szolgáltatások folyamatosan emelkedő devizabevételeiben is.

2001-ben dinamikusan növekedtek a működőtőke-befektetések
A nemzetközi működőtőke-áramlás '90-es években mutatott magas dinamikája az elmúlt évben megtört, Magyarországon ezzel szemben tovább gyorsultak a tőkebefektetések.

2001. első tíz hónapjában tulajdonosi hitelekkel együtt 2.080 millió euró értékű működőtőke érkezett Magyarországra, ami 26%-os növekedést jelent.

A pozitív tőkeáramlási folyamatok azt mutatják, hogy a külföldi befektetők kedvezően értékelik a magyar gazdaság versenyképességének fejlődését, és romló világgazdasági viszonyok, dekonjunktúra idején is bíznak magyarországi befektetéseik megtérülésében.

A növekvő befektetések elősegítik a magyar gazdaság térségbeli jó pozíciójának, versenyképességben vezető szerepének megőrzését és az export további növelését.

Növekvő bérek mellett mérséklődött a munkanélküliség
A bruttó bérek nominálisan 17,5%-kal, a nettó bérek 15,8%-kal növekedtek 2001. első tíz hónapjában. Ez a reálkeresetek 5,7%-os emelkedését eredményezte, ugyanakkor a családi kedvezmények emelkedésének figyelembevételével további 1,4 százalékponttal magasabb reálkereseti index adódik.

A bérszínvonalnak az Európai Unió átlagához való közelítése és az alacsonyabb képzettségűek körében a munkavállalás vonzerejének növelése érdekében a minimálbérek jelenős emelésére került sor 2001. és 2002. elején. Ennek következtében a 2000. év végi 25.500 Ft-ról 50.000 Ft-ra nőtt a legkisebb fizetések összege.

Folytatódott a munkanélküliségi ráta csökkenése és a foglalkoztatottság bővülése. A munkanélküliek száma 2001. harmadik negyedévében 230 ezer volt, 30 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az ILO-ajánlás szerint számított munkanélküliségi ráta 5,6%-os értéket mutatott. Az EU-tagországokban az időszak középső hónapjában, augusztusban a munkanélküliségi ráta átlagosan 7,5% volt.

Áttörés következett be az infláció alakulásában
A megelőző két évben 10% körül beragadni látszó infláció 2001. nyarától látványos csökkenésbe kezdett, értéke novemberben már csupán 7,1% volt. Ennek hátterében részben külső tényezők (a kőolaj áresése és az importált infláció mérséklődése) állnak, részben a forint árfolyamsávjának szélesítését követő erősödés, illetve a mezőgazdasági termékek árcsökkenése. Az inflációs várakozások letörésében ugyanakkor jelentős szerepe volt a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett inflációs célkitűzésnek is.

Várható gazdasági folyamatok 2002-ben
A nemzetközi szervezetek előrejelzései szerint az idei év közepére a világgazdaság túljut a recessziós perióduson, az év második felében megindul a növekedés. Ez alapján azzal számolunk, hogy a magyar export növekedési üteme idén nem csökken jelentősen, az év egészére elérheti a 8-10% közötti mértéket.

A belföldi felhasználáson belül a beruházások kissé erőteljesebb, 7-8%-os növekedésére számítunk, ami a tavaly elindult Széchenyi Tervhez kapcsolódó programok továbbvitelének, felerősödésének következménye. A Munkaügyi Tanácsban kialakult bérmegállapodás alapján a versenyszférában 8-10,5% közötti bruttó átlagkereset-növekedéssel számolunk. Ez csökkenő infláció és a személyi jövedelemadó-rendszer kedvező változása mellett jelentős, 5,5-6,5%-os reálbér-növekedést jelent. A lakossági megtakarítási ráta stabilizálódására számítunk, de ezen belül a pénzmegtakarítások rátája tovább csökken, míg a felhalmozásé (döntően lakásépítés) növekszik. Mindez a lakossági fogyasztás erőteljes, 4-4,5%-os növekedését eredményezi.

A külső konjunktúra hatására ismét nőhet a magyar gazdaság külső források iránti igénye. A belföldi felhasználás gyorsuló, 4-4,5% körüli növekedése mellett a fizetési mérleg hiánya prognózisunk szerint a 2001. évi kb. 1 milliárd euró után 2002-ben a 1,5-2 milliárd euró közötti sávban maradhat. A GDP növekedése a 2001. évinél némileg alacsonyabban, a 3,5-4% közötti sávban alakulhat.

A 2002-re vázolt növekedési kilátások természetesen igen jelentősen függnek export-lehetőségeink alakulásától, amit alapvetően a nyugat-európai országok import-kereslete határoz meg. Így tehát prognózisunkat az év során annak függvényében kell majd felülvizsgálnunk, hogy a világgazdaságban – és különösen Európában – mikor indul meg a fellendülés.

Számításaink szerint 2002-ben, éves átlagban 5,3-5,5%-os, az év végére kb. 4,3%-os árszintemelkedés várható. Ez utóbbi összhangban van az MNB inflációs célmegjelölésével. A 2001. II. félévi erőteljes dezinfláció számottevően csökkenti az “áthúzódásból” eredő determinációt (1,7 százalékpont), de az év során megvalósuló árszintemelkedés is lényegesen kisebb lesz. A hatósági árak tekintetében a tervezett emelések éves átlagban 4-6% között szóródnak. Az árszintemelkedés a magyar gazdaság körülményei között már döntően a piaci áralakulás révén határozódik meg.

Miniszterek a magyar gazdaságról